54 milliárd eurós jóvátételt követel görög képviselők egy csoportja Németországtól
Görög képviselők egy csoportja azt követeli, hogy Németország fizessen 54 milliárd eurót a második világháborús náci megszállás alatt elszenvedett veszteségekért, és az akkori kollaboráns athéni vezetés által Németországnak adott kölcsönök ellentételezéseként.
A szocialista PASZOK, a konzervatív Új Demokrácia, a baloldali SZÜRIZA pártok egyes képviselői, valamint több független törvényhozó is aláírta azt a javaslatot, amelyben az említett követelés jogalapjának megvizsgálását kérik az igazságügyi minisztériumtól - tájékoztatott az Athens News című angol nyelvű görög hetilap.
Az AMNA hírügynökség értesülése szerint az indítványt kézjegyével ellátó 28 honatya úgy számol, hogy Németország Görögországgal szemben fennálló tartozása kamatok nélkül is eléri az 54 milliárd eurót, az áldozatoknak fizetendő jóvátételt, az elrabolt kincsek értékét és a korábbi vezetés által kölcsönadott összeget figyelembe véve.
A német, olasz és bolgár hadsereg a második világháború idején megszállta Görögországot, s elsősorban a német katonák által őrzött területek lakói kegyetlen elnyomásnak és 1941-42 telén súlyos éheztetésnek voltak kitéve, ami mintegy 300 ezer ember életébe került.
A Der Spiegel című német hetilapban nemrég megjelent interjúban Albrecht Ritschl, a London School of Economics professzora azt állította, hogy Berlin Athénnal szemben fennálló tartozása a kamatokkal együtt a 72 milliárd eurót is elérheti.
A mediterrán ország adósságállománya jelenleg 360 milliárd euróra rúg, ami meghaladja GDP-je 160 százalékát. Az államkötvények jó része német bankok kezében van.
Olaszországban nem ismerhetők el egyéni háborús kártérítési igények
Az ENSZ Nemzetközi Bírósága szerint Olaszország nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek, amikor nem akadályozta meg, hogy olasz bíróságokon egyéni kártérítési igényekért folyamodjanak Németország ellen a II. világháború során a nácik által elkövetett cselekmények miatt.
A hágai székhelyű bíróság pénteken mondott ítéletet a Berlin kezdeményezte perben, amelyben Németország azt nehezményezte, hogy miközben a két ország már 1961-ben jóvátételi megállapodást kötött, egyre több jogvitával szembesül, amelyekben a II. világháború idején elkövetett német jogtiprások áldozatai fordulnak olasz bíróságokhoz.
A német kereset benyújtásáról azt követően született döntés, hogy három évvel ezelőtt az olasz semmítőszék is jóváhagyott egy ítéletet, amely arra kötelezi Németországot, hogy kárpótlást fizessen a német hadsereg által 1944-ben Arezzóban meggyilkolt 203 polgári személy családjának.
Német becslések szerint Olaszországban mintegy 80 ilyen ügy folyhat, több száz panaszossal. A panaszok elsősorban a két ország közötti háborús szövetség megszakítását követő időszakban, 1943 szeptembere és 1945 között elkövetett deportálásokra vonatkoznak.
A nemzetközi bírák most kimondták: Olaszországnak - jogszabályi úton - el kell érnie, hogy az ilyen perekben hozott döntések ne minősüljenek hatályosnak.
A bíróság lényegében egyetértett Berlin azon álláspontjával, hogy Németországot az említett megállapodás védi a további jogkövetkezményektől.
A német fél korábban, a tárgyalás során azzal is érvelt, hogy a nemzetközi jogon is csorba eshet, ha nemzeti bíróságokon hozott egyéni ítéletek nemzetközi megállapodások fölé helyezhetők. Úgy vélte, ha az olasz ítéleteket nem minősítik semmisnek, annak súlyos hatása lehet, mert azokra hivatkozva az egész háború utáni jóvátételi rendszer kérdésessé tehető, perek egész sorát indíthatja el.
Az olasz fél viszont azt hangoztatta, hogy semmilyen nemzetközi megállapodás nem tehet megtorolhatatlanná háborús bűnöket.
Az ítéletet felolvasó Ovada Hisasi bíró fogalmazása szerint az államok immunitása a nemzetközi rend egyik alapelve, és nem volt még példa arra, hogy hasonló esetben egy államot megfosztottak volna ettől.
MTI/para
