Fordulópontra ért az EU a válságkezelésben?
Fordulópontra ért az Európai Unió a nemzetközi válság elleni fellépésben, eljött az ideje, hogy kiemelt figyelmet szenteljen a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a szociális következmények ellensúlyozásának.
Ez volt az egyik fő következtetése annak a háromoldalú érdekegyeztetési csúcstalálkozónak, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtök este kezdődő értekezlete előtt tartottak Brüsszelben az uniós intézmények, valamint az európai munkavállalói és munkaadói szövetségek legmagasabb rangú képviselőinek részvételével.
A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Herman van Rompuy, az EU-tagországok kormányfői tanácsának elnöke, a dán elnökséget képviselő Helle Thorning-Schmidt miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Philippe De Buck, a BusinessEurope munkaadói testület vezérigazgatója és Bernadette Ségol, az uniós szakszervezeti szövetség (ETUC) főtitkára egyaránt hangsúlyozta: olyan döntésekre kell összpontosítani, amelyek hosszabb távon segítenek a munkahelyteremtésben és a szociális helyzet javításában.
A csütörtökön közzétett legfrissebb statisztika szerint az euróövezetben soha nem látott szintre, 10,7 százalékra emelkedett a munkanélküliség. Jelentősen, 0,6 százalékponttal, 10,1 százalékra nőtt tavaly óta a ráta a teljes EU-ban is.
A csúcstalálkozón felszólalt Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos is. Barrosóval együtt egyebek között azt hangoztatta, hogy az évtized végéig szóló EU 2020 stratégia, amely célul tűzi ki, hogy a 20-64 közti korosztályokban az uniós foglalkoztatási ráta elérje el a 75 százalékot, kifejezi az Európai Bizottság elkötelezettséget az európai szociális modell fenntartása, sőt erősítése iránt.
Herman Van Rompuy azt emelte ki, hogy a válságkezelés során eddig hozott uniós és nemzeti intézkedések kezdik meghozni gyümölcsüket, és ez tükröződik a nemzetközi pénzügyi piacok alakulásában is.
A résztvevők álláspontja szerint a válság folytatódása miatt a tagállamoknak több erőfeszítést kell tenniük, különösen azért, hogy gazdaságaik megfelelő munkahelyeket és méltó életpályát kínáljanak a fiataloknak. Andor László emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság több új kezdeményezést tett e téren, és hangsúlyozta, hogy ennek sikeréhez szükséges a szociális partnerek bevonása is.
Barroso bejelentette, hogy az állam- és kormányfőknél kezdeményezni fogja: az EU fontolja meg projektkötvények kibocsátását, olyan értékpapírokét, amelyek egy-egy jövőbeni infrastrukturális beruházás finanszírozását segíthetnék.
A munkaadói oldal nevében De Buck hangoztatta, hogy az idei gazdaságpolitikai döntések kulcsfontosságúak lesznek, mert meghatározzák a talpra állást rövid távon, hosszabb távon pedig a növekedésnek is új hangsúlyt adhatnak.
A brüsszeli csúcsot megelőző napon tartották meg a szakszervezetek tiltakozó akciójukat Európa-szerte. A munkavállalókat képviselő Bernadette Ségol most azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési szigor önmagában nem teszi lehetővé a kilábalást a válságból, szociális vízió nélkül pedig az EU-tagországokban a nacionalizmus és populizmus térnyerése fenyeget.
A szociális párbeszédet követően az uniós állam- és kormányfők találkozója az esti órákban kezdődik. Ezt megelőzően ülést tartanak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei is.
(MTI)
