Omladozik az elnöki szék Schmitt alatt

Az LMP indítványozza, hogy az országgyűlés haladéktalanul indítsa meg Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben az úgynevezett megfosztási eljárást - jelentette be Karácsony Gergellyel közösen tartott sajtótájékoztatóján Schiffer András.

A képviselő arra hivatkozott, hogy az államfő megfosztható a hivatalától, amennyiben elnöki tisztsége során szándékosan törvényt sért. A politikus véleménye szerint amikor Schmitt Pál köztársasági elnökként adott interjúiban fenntartotta azt az állítását, hogy "ez a plagizált dolgozat a saját doktori munkája", megsértette a szerzői jogról szóló törvényt.

Schiffer András hozzátette, hogy az eljárás megindítását a képviselők egyötöde kérheti. Annak során a parlament kétharmaddal dönt arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja-e az ügyet és végül az Ab megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt.

A képviselő közölte, az is elégséges lenne, ha csak az ellenzéki képviselők írnák alá az LMP kezdeményezését, de azt várják, hogy a kormánypárti politikusok is támogatják a kettőjük által jegyzett indítványt.

A politikus hangsúlyozta: pártjuk korábban, az Országos Bírósági Hivatal elnökére tett jelölését leszámítva, soha nem bírálta Schmitt Pál lépéseit, mert számukra fontosak a jogállami intézmények. Szavai szerint most viszont egy fordulóponthoz érkeztek, mert rendkívül méltatlan helyzetbe keveredett az a személy, akinek ki kellene fejeznie a nemzet egységét és őrködnie kellene az államszervezet demokratikus működése felett.

Schiffer András szerint ez a méltatlan helyzet azért állhatott elő, mert "Orbán Viktor előbb saját pártjából, majd a magyar demokráciából csinált bábszínházat". A kialakult szituációért a miniszterelnöknek kell viselnie a politikai felelősséget - tette hozzá.

Politikustársa, Karácsony Gergely, az ügy első pozitív fordulatának nevezte, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsa csütörtökön 16 igen és 2 nem szavazattal indítványozta: vonják vissza a köztársasági elnök kisdoktori címét. A frakcióvezető-helyettes azt mondta, hogy ez a döntés a magyar akadémiai világ, illetve bizonyos értelemben az ország becsületét is megmentette. Reményét fejezte ki, hogy az indítványt az egyetem szenátusa is meg fogja erősíteni.

Hangsúlyozta: minden magyar állampolgár teljes joggal várja el minden magyar állampolgártól, hogy betartsa a jogszabályokat. Véleménye szerint amikor a köztársaság első embere jogosulatlanul használja a doktori címet, majd amikor lelepleződik "folyamatosan hazudik", az a demokratikus normák olyan szintű megsértése, ami nem maradhat következmények nélkül.

Az alaptörvény értelmében az alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben indítványozhatja az országgyűlési képviselők egyötöde a tisztségtől való megfosztást.

A magyar ellenzéki pártok és a Professzorok Batthyány Köre a köztársasági elnök lemondását követeli.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az egyetlen helyes döntést hozta meg a doktori tanács, és megvédte a magyar tudomány becsületét, és az ellenzéki párt álláspontja az, hogy Schmitt Pálnak meg kell hoznia utolsó elnöki döntését, le kell mondania, mert méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre.

Molnár Csaba országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció alelnöke a parlamentnek benyújtott indítványában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel az államfőt: fontolja meg a köztársasági elnöki tisztségről való lemondását. Hozzátette: mivel Schmitt Pál a plágiumügy kapcsán nem kíván lemondani, az Országgyűlés feladata, hogy Magyarország, a magyar tudomány és a magyar köztársasági elnöki tisztségének tekintélyét megóvja. Kezdeményezik azt is, hogy az Országgyűlésnek kétharmados döntéssel lehetősége legyen "az erkölcsi integritásának sérelme miatt lemondott" köztársasági elnök törvény szerint egyébként járó juttatásainak megvonására.

A Jobbik szerint nem a Fidesz, hanem a népharag fogja eltávolítani Schmitt Pált a köztársasági elnöki posztról és most már az a kérdés, hogy ki lesz az utód, ugyanis "olyan hírek jutottak el" hozzájuk, hogy a Fidesz Martonyi János jelenlegi külügyminisztert szeretné államfőnek.

A Professzorok Batthyány Körének elnöksége szerint az országnak a jelenlegi nehéz helyzetében olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki köztiszteletben áll bel- és külföldön egyaránt. A szervezet közleményében azt írta: a vizsgálóbizottság nyilvánosságra került véleménye alapján a helyzet egyértelműnek látszik: Schmitt Pál doktori dolgozata nem felelt meg a tudományetikai normáknak. "A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa a maga részéről levonta az ügy tanulságait. Bízunk benne, hogy ezt az elnök is megteszi" - fűzték hozzá.

A Magyar Nemzet csütörtöki szerkesztőségi cikke szerint rendkívüli lehetőséget mulasztott el Schmitt Pál azzal, hogy nem mondott le a disszertációjáról szóló jelentés közreadása után, de - mint hangsúlyozzák - döntését még bármikor átgondolhatja. Úgy vélik, hogy az elnök posztján maradása a saját érdekével is ellentétes, és rombolja a tisztességes közéletbe vetett hitet.

Fluck Ákos ügyvéd, a Schmitt Pál kisdoktorijával szemben felmerült plágiumgyanú miatt felállított tényfeltáró bizottság egyik tagja, az SE honlapján éjjel közölt különvéleményében azt írta: javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve a közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokat.

Tudatta azt is: a tényfeltáró munka során megállapíthatóvá vált, hogy a 215 oldalas értekezés legalább 200 oldalon keresztül hol szó szerint, hol átfogalmazva (rövidítve, egyszerűsítve), de lényegét tekintve szövegazonos fordítása a felhasznált irodalomként megjelölt forrásoknak.

Fluck Ákos különvéleményében azt is nyilvánosságra hozta, hogy 1992-ben kik bírálták el a jelenlegi köztársasági elnök értekezését az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetemen, és közülük többet is meghallgattak a vizsgálat során. A bizottság Tihanyi József, Istvánfi Csaba, Takács Ferenc és Kertész István önkéntes nyilatkozatait tudta rögzíteni, mert Schmitt Pál témavezetője, Kutasi László, valamint Nyerges Mihály bizottsági tag időközben elhunyt.

Az akkori bírálók a bizottságnak azt mondták, különös jelentőséggel bírt, hogy Schmitt Pál a Testnevelési Egyetemen kívánt doktori fokozott szerezni, és az eljárásban feltűnőnek találták, de nem szabálytalannak, hogy a jelentkezés meg a doktori értekezés között mindössze egy hónap telt el.

Fluck Ákos azt is megjegyezte, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalában fogadta a tényfeltáró bizottság elnökét, amely során az "egykori pályázó" előadta: álláspontja szerint a doktori esemény szabályszerűen zajlott le, és mivel formai hiányosságokról sem a témavezető, sem a bírálók részéről jelzést nem kapott, jóhiszeműsége álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg.

A Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnöke bocsánatkérésre, vagy lemondásuk megfontolására szólítja fel azokat a politikusokat akik az államfő kisdoktorija ügyében "az igazság kiderítése helyett abban ügyködtek, hogyan lehetne eltussolni ezt a botrányt".

Szalma Botond közleményében a fővárosi elnökség nevében üdvözölte a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának döntését Schmitt Pál doktorija ügyében.

"Elfogadhatatlan, hogy valaki érdemtelenül birtokoljon egy olyan tudományos címet, amelyet neve megkülönböztetésére is használhat" - fogalmazott, hozzátéve: fokozottan igaz ez olyan személyekre, akik magas állami tisztséget töltenek be.

A KDNP budapesti elnöksége ragaszkodik a Fidesz-KDNP választási ígéretének betartásához, amely szerint a jövőben nem lehetnek egyesek és kettesek az országban. "A bűnről ki kell mondani, hogy bűn, a feketéről, hogy fekete, a fehérről, hogy fehér, ezt diktálja a keresztény erkölcs is" - szögezte le Szalma Botond.

A Fidesz tartózkodóan reagált a doktori tanács határozatára.

- mti/para -