MNB: Marad a 7 százalékos alapkamat - a monetáris tanács öt tagja szavazota meg

2012. április 11. - 16:35 | Külföld

A monetáris tanács öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 7 százalékon tartására a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának március 27-i ülésén, egy tag voksolt 25 bázispontos kamatcsökkentésre, a jegybank egyik alelnöke pedig 25 bázispontos kamatemelésre  - derül ki az MNB szerdán közölt jegyzőkönyvéből.

Kamatcsökkentésre Cinkotai János, a tanács külső tagja, kamatemelésre Király Júlia, az MNB alelnöke szavazott.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a javuló nemzetközi hangulat ellenére a hazai eszközök kockázati megítélése az utóbbi időszakban kismértékben romlott. Bár a forint árfolyama stabilan erős a korábbi időszakhoz képest, és a külföldiek aktivitása az állampapírpiacon növekedett, a hozamelvárások emelkedtek mind a forint, mind a deviza államkötvények esetében.

A tagok egyöntetű megítélése szerint a hazai kockázati megítélés nagyban függ az IMF/EU-megállapodással kapcsolatos fejleményektől.

A megállapodás létrejötte kedvező piaci hatást fejthet ki a jövőben, míg a tárgyalások halasztása finanszírozási kockázatot jelentene, és növelhetné a hazai eszközöktől elvárt kockázati prémiumot.

A kamatdöntési vita során a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az inflációs alappálya a kamattartást indokolja. Konszenzus volt abban is, hogy az alternatív forgatókönyvek valós
kockázatokat jelenítenek meg, és rövid távon egyik forgatókönyv sem indokol kamatpolitikai eltérést az alappályától.

Az üléssel egy időben tette közzé új inflációs jelentését az MNB, a szakmai stáb előrejelzése szerint az idén 0,1 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nő a GDP, míg az éves átlagos infláció a prognózis szerint 2012-ben 5,6, jövőre 3,0 százalék lesz.

A tanácstagok többsége lényegében egyetértett az MNB szakértői által készített inflációs jelentésben közölt makrogazdasági pályával és az abban foglalt kockázati elemekkel - áll a jegyzőkönyvben.

Az inflációs kilátások értékelése során többen arra is figyelmeztettek, hogy az árstabilitás eléréséhez - ami gyakorlatilag 3 százalékos, vagy annál alacsonyabb tartós inflációt jelent - a gazdaságot fenntartható növekedési pályára kell állítani, ami biztonságosabbá teszi a hazai gazdaság finanszírozását, és ezáltal mérsékli a pénzügyi kitettségből és a forint leértékelődéséből fakadó áremelkedési veszélyt.

mti/para