Semjén szerint csak az lehet elnök, aki legalább olyan, mint Schmitt

2012. április 12. - 10:13 | Külföld

A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese szerint csak olyan ember lehet köztársasági elnök a Fidesz-KDNP támogatásával, aki "személyében legalább úgy, vagy még inkább elkötelezett a húsvéti alkotmány védelmében, mint Schmitt Pál volt". Semjén Zsolt ezt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szerdai budapesti rendezvényén mondta.

Semjén Zsolt az MTI kérdésére azt mondta: Kövér László és Áder János jelölését a KDNP egyaránt elfogadhatónak tartja.

Miért is kellene egy köztársasági elnöknek politikán kívül állónak lennie? - tette fel a kérdést, majd példaként Göncz Árpádot említette. Miből gondolja az MSZP, hogy Szili Katalin politikán kívüli lett volna? Az elmúlt 20 évben az államfő soha nem állt kívül a politikán - állapította meg.

Az államfő lemondásáról szólva kiemelte: annak semmi köze nincs Schmitt Pál dolgozatához, ez nem ügy, hanem ürügy. Úgy fogalmazott: ez egy ember tragédiája. Szerinte az államfőt azért támadták, mert aláírta a húsvéti alkotmányt, illetve a balliberális oldal nem hajlandó tudomásul venni, hogy legitim módon, a magyar hagyományoknak megfelelő alaptörvényre váltották le a korábbi, "Rákosi nevével fémjelzett", ideiglenes alkotmányt.

"Ahogyan egy alkotmányos forradalommal megalkottuk a húsvéti alkotmányt, úgy ezzel szemben elindult egy alkotmányos ellenforradalom", utóbbiban azonban nemcsak a balliberális oldal érdekelt, hanem azok a jobboldalhoz köthető erők is, amelyek a 89-es paktumban érdekeltek, és a paktumalkotmányhoz kötődnek", ezt tekintik etalonnak - fejtette ki. A kormányfő helyettese azt mondta, a KDNP által képviselt értékrend teljes mértékben tükröződik az alkotmányban és a kétharmados törvényekben.

Schmitt Pál köztársasági elnök tavaly április 25-én, húsvéthétfőn írta alá Magyarország új alaptörvényét, amely idén január 1-jén lépett hatályba.

Az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalásokról azt mondta, "Rubicon előtt állunk", minden gazdasági kérdésről hajlandóak egyeztetni, de politikai zsarolásnak nem engednek. Nem volt arra precedens, hogy politikai feltételeket kérjenek számon egy országon. Az pedig elfogadhatatlan, hogy a nemzeti bank elnöke ne tegyen esküt az alkotmányra - jelentette ki. A deficit tekintetében "tenyérjóslás és unfair, amit csinálnak". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte nincs reális lehetőség az unióból való kilépésre. Hova lépnénk, Ukrajna mellé? - kérdezte, hozzátéve: az Isten mentsen meg még egyszer a posztszovjet szférától.

A fővárosi szovjet emlékműről azt mondta: "erkölcsileg botrány", hogy ott áll, de bizonyos szerződések alapján áll ott. "Most nem érdekünk, hogy az oroszokkal összerúgjuk a port", de egyeztetni kell az emlékmű megváltoztatásáról, és példaként pravoszláv keresztállítás lehetőségét említette.

A nemzetpolitikáról szólva felidézte, megígérte a kormányfőnek, hogy a ciklus végére 500 ezer új állampolgár lesz. Ezt tartani tudják, meglesz a félmillió magyar választópolgár. Hozzátette: problémák Szlovákiával nem az Orbán-kormány miatt vannak, "az állampolgársági kérdést nem egyszerűen, de meg fogjuk oldani".

Arról, politikai értelemben jó-e, hogy van KDNP, azt mondta: szükséges, hogy legyen olyan politikai erő, amely vállalja a történelmi egyházak tanításának politikai kifejezését, akkor is, ha ez esetleg nem találkozik a közízléssel. A kormánypártok szövetsége nem pusztán aktuálpolitikai összeállás - folytatta -, majd kiemelte: a KDNP világnézeti párt, a Fidesz pedig széles értelemben vett gyűjtőpárt.    

Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos arról beszélt: 2010-ben 736 bejelentés érkezett a hivatalához, tavaly pedig 730. Eddig csaknem 50 kiemelt ügyben folytattak vizsgálatot, és ugyanilyen számban élt feljelentéssel - folytatta, hozzátéve: mintegy 100 milliárd forint folyt be a költségvetésbe munkájuknak köszönhetően. A legnagyobb "befizető" 2011 szeptemberében a Péti Nitrogénművek voltak, 23,5 milliárdot utaltak vissza az államnak.

Felsorolva az előző kabinet elszámoltatásban érintett és gyanúsítottá vagy vádlottá vált tagjait azt mondta: "Gyurcsány borítékolta, hogy vádlott lesz, szerintem nem jár messze az igazságtól". A Dataplex-ügyben pedig a szálak lassan Bajnai Gordonig érnek - jegyezte meg a másik volt kormányfőről szólva. Az elmúlt 20 évben nem volt példa arra, hogy ilyen mértékben számoltassák el az előző kormány minisztereit, államtitkárait - összegzett. A munka 90 százalékát befejezték, és novemberig a munka "még sikeresebben zárul" - utalt megbízatása végére.

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet politikai elemzője többi között arról a kutatásukról szólt, amelynek során arról kérdezték az embereket, hogyan vélekednek arról, hogy Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos nem vett részt a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló európai bizottsági ülésen. A válaszadók 84 százaléka nem értett egyet ezzel, és az MSZP szimpatizánsok 64 százaléka is ellenezte, hogy Andor nem volt ott ülésen, csak 16 százalékuk gondolta, hogy ez a viselkedés rendjén való volt. A válaszadók 79 százaléka igazságtalannak tartotta a döntést, és egyetértettek azzal, hogy kettős mérce érvényesül Magyarországgal szemben. Az uniós tagságra vonatkozó kérdésre a válaszadók 53 százaléka mondta, hogy az inkább hátrányos és 43 százalékuk, hogy inkább előnyös.

A programokat szervező Lanczendorfer Erzsébet KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta, 16. éve szervezik meg a kerekasztal-beszélgetéseket. Az eddigi rendezvények mérlegét megvonva megállapította, az emberek nem veszítették el érdeklődésüket a közélet történései iránt, és hiteles maradt a beszélgetéssorozat.

MTI/para