Kicsoda Áder János, Magyarország leendő államfője?
Gyakorlatilag eldőlt, hogy Áder János lesz Magyarország köztársasági elnöke. Ki is ez a bajszos, komor ember, akit csornai Charles Bronsonként szokás emlegetni – írja a Hír24.
Áder János rendszerváltó. Bár lecsúszott a Fidesz '88 márciusi alapításáról, egy hónappal később belépett a pártba, sőt a „hatos fogat” tagja lett.
Áder János Csornán született, jogot végzett az ELTE-n, majd egy évig előadó volt a hatodik kerületi tanács lakáscsereosztályán, aztán 1986-tól az akadémia szociológiai kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként.
Megjárta Lakiteleket, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, és tagja volt az Országos Választási Bizottságnak, amit hamar a Fidesz kampányfőnöki posztjára cserélt. Az 1990-es választásokon az első forduló után visszalépett az SZDSZ-es induló javára, ő maga listán szerzett mandátumot. 1992-ben a választmány elnöke, '93-ban a párt alelnöke, 1994-ben ismét a Fidesz kampányfőnöke lett. Nyerő pozícióból indultak, de a székházügy és a Fodor-szárny távozása kis híján öt százalék alá tolta a pártot,
1997 szeptemberében az Országgyűlés alelnökének választották, a következő évi diadal a házelnökségig röpítette. Testhezálló feladat. Aminél csak egy lett volna testhezállóbb: a belügyminiszterség. Készült is rá, s úgy volt, ha 2002-ben hozzák a papírforma győzelmet, átveszi Pintértől a BM-et. Csakhogy bár hősünk ugyan ismét győzött Csornán, az Orbán-kormány bukott.
Áder pedig ment a kartácstűzbe: előre tolták frakcióvezetőnek. Keményen fogta a brigádot, mesélik, soha korábban nem volt olyan rend, mint az ő érájában. Papíron úgy tűnt, erősödik, hiszen Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangban ő vezette a Fideszt. A valóságban azonban kiszorult az irányításból. A Fidesz addig megyei szervezetekre épült, melyeket Áder irányított: neki jelentettek, hozzá voltak lojálisak a megyei elnökök. Ám a választási vereség miatt lépéskényszerbe kerülő Orbán – Áder tiltakozása ellenére - a régi struktúra szanálása mellett döntött. Az új és azóta is működő rend alapjai a választókerületek, amelyeknek Orbán által személyesen kiválasztott vezetői utóbb szinte automatikusan képviselőjelöltekké váltak. Vagyis már 2002-2003-ban tudni lehetett: legyen bármekkora is a következő választások után felálló frakció, annak tagjai egytől egyig O.V. embereiként kerülnek be.
Az új szeleknek megfelelően 2003-ban „polgári körös alapon” szövetség alakult a Gesztenyés-kertben. Ekkoriban terjedt el a Fideszben, hogy az addig csupán német alapfokú nyelvvizsgával bíró Áder angolul kezdett tanulni.
Orbán 2005 novemberében hozta nyilvánosságra a 2006-os fideszes országgyűlési képviselőjelöltek listáját. „Ez már nem az én frakcióm lesz” – állítólag így fakadt ki Áder egy elnökségin. Közölte, alakulhat bárhogy a választás, tavasztól nem vállalja tovább a frakcióvezetést. A párt 2006-os Kossuth téri kampánygyűlésén ugyan még ott ült a tribünön integetők között, de a bukás éjszakáján, a Várban már nem láthattuk a színpadon. Beszédes gesztus. Miként az is, hogy - ígéretéhez híven - lelökte magáról a frakcióvezetést.
Bár lett volna rá oka, nem beszélt ki, inkább beült az Országgyűlés alelnöki székébe. És közben állítólag szervezkedett. Nem is maradt el a büntetés: a Magyar Nemzet 2007. január tizenötödikén féloldalas cikket közölt az azóta is méltán ismeretlen Horváth Zsolt tollából. A szerző szerint a ballibekkel szövetkező nagytőke megrendelésére a „milliárdos Schmidt Mária” Áder segítségével új pártot készül alapítani, így törve Orbán Viktorra.
A fideszes pletykák szerint Áder számon kérte az írást Orbánon, aki állította: csak a lapban olvasta az amúgy selyemzsinórral felérő cikket.
Ez időben jelent meg egy Orbán-kötet, melyet a szerző, úgy hallottuk, valami olyasmivel dedikált Ádernek, hogy „az elmúlt évtizedekben bajtársiassággal megvívott harcok emlékére”.
Hír24
