Érdekességek a rendszerváltás utáni magyar köztársasági elnökökről

Göncz Árpád (született: 1922. február 10.) író, műfordító a Magyar Köztársaság rendszerváltás utáni első államfője 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnökeként gyakorolta a köztársasági elnöki jogkört. 1990. augusztus 3-án az elnökválasztás első fordulójában 295 igen szavazattal választották meg a képviselők köztársasági elnökké. 1990. augusztus 4-én lépett hivatalba, hivatalba lépése napján 68 éves (pontosan 68 év 5 hónap 25 napos) volt. Göncz Árpádot 1995. június 19-én - eddigi államfőink közül egyedüliként - újraválasztották tisztségében. Másodszori megválasztása is már az első fordulóban eldőlt, akkor 259 igen szavazatot kapott.

Két elnöki ciklusa alatt Göncz Árpád 154 alkalommal látogatott külföldre, 67 országot keresett fel, évente átlagosan 15,4 látogatást tett. Megválasztása utáni első külföldi útján, 1990 szeptemberében nem hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban járt, az amerikai alkotmány bicentenáriumi ünnepségein vett részt. Utolsó államfői útja 2000 májusában szintén az Egyesült Államokba vezetett, ahol New Yorkban átvette a Roosevelt Intézet Magyarországnak ítélt díját. Államfősége idején legtöbbször az Egyesült Államokban járt, 13-szor. Kilenc alkalommal látogatott Németországba, nyolcszor Lengyelországba és Olaszországba. 1999-ben a magyar államfők közül elsőként kereste fel az Ausztrál Államszövetséget és Új-Zélandot.

Mádl Ferenc (született: 1931. január 29., elhunyt: 2011. május 29.) jogász volt a Magyar Köztársaság rendszerváltozás utáni második államfője. 2000. június 6-án, az elnökválasztás harmadik fordulójában 243 igen szavazattal választották meg tisztségébe. 2000. augusztus 4-én lépett hivatalba, amikor - államfőink közül a legidősebb - 69 éves (pontosan 69 év 6 hónap 6 napos) volt.

Hivatali ideje alatt Mádl Ferenc 83 külföldi látogatást tett, 31 országban járt, látogatásainak éves átlaga 16,6 volt. Megválasztása utáni első külföldi útján, 2000 szeptemberében az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján vett részt New Yorkban. Utolsó államfői látogatása során 2005 júniusában a Vatikánban járt. Államfősége idején a legtöbbször, 10-10 alkalommal Ausztriát és Németországot kereste fel, hatszor járt a Vatikánban, ahol 2005 áprilisában részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd az új pápa, XVI. Benedek beiktatásán is. Ő volt az első magyar köztársasági elnök, aki felkereste Ciprust, Libanont és Macedóniát.

Sólyom László (született: 1942. január 3.) jogász volt a Magyar Köztársaság rendszerváltozás utáni harmadik államfője. 2005. június 7-én - Mádl Ferenchez hasonlóan - szintén az elnökválasztás harmadik fordulójában választották meg 185 igen szavazattal. 2005. augusztus 5-én lépett hivatalba, s akkor államfőink közül ő volt a legfiatalabb, 63 éves (pontosan 63 év 7 hónap 2 napos).

Hivatali évei alatt Sólyom László 94 külföldi látogatást tett, 47 országot keresett fel (éves átlaga 18,8 volt). Megválasztása utáni első külföldi útja 2005 augusztusában Ausztriába vezetett, míg utolsó határon túli látogatásán, 2010 júniusában Velencében a Velencei Bizottság jubileumi ülésén vett részt. Államfősége idején a leggyakrabban, 9 alkalommal Szlovákiában járt. (Tizedik szlovákiai látogatására, 2009. augusztus 21-ei révkomáromi útjára nem kerülhetett sor, mert Szlovákia nem engedte területére lépni.) Sólyom László államfőként nyolcszor járt Lengyelországban, hatszor Ausztriában. Ő volt az első magyar köztársasági elnök, aki felkereste Algériát, Bosznia-Hercegovinát, Jordániát, Palesztinát és Szingapúrt.

2010. június 29-én a rendszerváltozás után ötödik alkalommal választott köztársasági elnököt az Országgyűlés Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, sportdiplomata, az Európai Parlament korábbi alelnöke, az Országgyűlés elnöke személyében (született: 1942. május 13.). Schmitt Pált az elnökválasztás első fordulójában 263 képviselői szavazattal választották meg tisztségébe. 2010. augusztus 6-án lépett hivatalba, s akkor 68 éves (pontosan 68 év 2 hónap és 24 napos) volt.

Hivatali ideje alatt Schmitt Pál 50 külföldi utat tett. Államfői minőségében tett első külföldi útja 2010 augusztusában a Szingapúrban megrendezett első ifjúsági olimpiára, első hivatalos utazása - egy hónappal később - Ausztriába vezetett. Utolsó külföldi útján Szöulban járt, a második nukleáris védettségi csúcstalálkozón vett részt. Személyében először látogatott magyar államfő Türkmenisztánba és Azerbajdzsánba.

Schmitt Pál 2012. április 2-án lemondott államfői megbízatásáról, lemondó nyilatkozatát az Országgyűlés elfogadta. (Doktori értekezése miatt plágiumgyanúba keveredett, és a Semmelweis Egyetem szenátusa néhány nappal korábban doktori címe visszavonásáról döntött.) Eddigi államfőink közül egyedül ő nem töltötte ki elnöki ciklusát. Az államfői tisztséggel járó feladat- és hatásköröket Schmitt Pál lemondása óta Kövér László, az Országgyűlés elnökeként látja el.

A rendszerváltás óta hivatalban volt államfők közül hárman jogi végzettségűek (Göncz, Mádl, Sólyom). A József Attila-díjas Göncz Árpádnak jelentős az irodalmi - műfordítói, regény- és drámaírói - munkássága, Mádl Ferenc és Sólyom László jogtudósként szerzett elismerést, míg Schmitt Pál elsősorban sportdiplomataként.

MTI/para