Konferencia az embermentőkről: Eltérő vélemények Esterházy János kapcsán
Esterházy János mindig elutasította a nemzetiszocializmus létjogosultságát, és egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálásáról szóló törvényt - mondta Molnár Imre történész, a Külügyminisztérium munkatársa kedden a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendezett konferencián. Martina Fiamova történész, a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézet munkatársa ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Esterházy János több alkalommal támogatta a szlovák kormány zsidóellenes határozatait.
Molnár Imre a Holokauszt Emlékközpont, a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Lehet nemet mondani című konferenciáján rámutatott: Esterházy János arról, hogy nem szavazza meg a deportálásról szóló törvényt, előzetesen tájékoztatta a szlovák parlament elnökét. Mint közölte, a politikus - keresztény értékekre hivatkozva - lelkiismereti alapon hozta meg döntését, és a magyar közösség vezetőjeként utasította el a jogszabályt. Esterházy jól érzékelte azt is, hogy a magyarokat is fenyegette a diszkrimináció a fasiszta Szlovákiában.
Felelevenítette, Esterházy János nem szavazta meg a deportálásokat, a törvény ellen szavazni azért nem tudott, mert a parlamentben a levezető elnök fel sem tette azt a kérdést, hogy ki szavaz ellene. Azt azonban a források alapján tudni lehet, hogy ha felteszik a kérdést, ellene szavazott volna, mert "istentelennek és embertelennek tartotta" a javaslatot - tette hozzá.
Döntésének következtében le akarták tartóztatni, végül azonban erre nem került sor, mert Berlinnek nem volt érdeke a szlovák-magyar ellentét elmélyítése - világította meg.
Magyar részről egyértelműen pozitív Esterházy megítélése
Simon Attila történész, a komáromi Selye János Egyetem oktatója közölte: Esterházy János elnöke lett a csehszlovákiai magyarok politikai tömörülésének, az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Vezetése alatt tudott a szlovákiai magyar politika önálló arculatot felmutatni - mondta.
Megemlítette, hogy Esterházy Jánosnak 1938-1945 között le kellett mondania a történelmi Magyarország visszaállításának igényéről. Szólt arról is, hogy a szlovák parlamentben Esterházy János volt az egyetlen ellenzéke a hivatalos szlovák politikának, és konzervatív emberként egyaránt elutasította a bal- és jobboldali szélsőségeket.
Amikor Esterházy Jánost háborús bűnösként halálra ítélték, az egész magyar közösséget ítélték halálra, sorsában kézzelfoghatóvá vált, hogy Csehszlovákia a magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elvét gyakorolta - jegyezte meg.
Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: abban, hogy Esterházy János nem szavazta meg a deportálásokat, "kemény, szigorú, következetes erkölcsisége" nyilvánult meg.
Paulina Biniecka lengyel történész, a Kielcei Jan Kochanowski Bölcsészettudományi Egyetem oktatója előadásában rámutatott: az anyai ágon lengyel származású Esterházy Jánosnak emberként és politikusként mindenki számára követendő példát kell jelentenie.
Támogatta a zsidóellenes határozatokat?
Hozzászólásában Martina Fiamová történész, a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa megemlítette, Esterházy János több alkalommal támogatta a szlovák kormány zsidóellenes határozatait, például 1940 októberében. Esterházy János továbbá 1942-ben támogatta azt a törvényt, amely megtiltotta, hogy nem zsidó gyermekeket zsidó emberek adoptálhassanak - tette hozzá.
Utalt arra, hogy Esterházy János, bár nem támogatta a szlovák zsidóság deportálását a szlovák parlamentben, de nem az egyetlen volt, aki nem szavazta meg, ugyanis többen elhagyták a szavazáskor a szlovák törvényhozás termét.
Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára zárszavában rámutatott: a tárca sok programot indított a Wallenberg-emlékév keretében, ez a konferencia is ennek a része, Esterházy János életének megismerésére pedig pénzt kell áldozni, hogy a megkezdett munkát tovább folytathassák a történészek, mert "tanulnunk kell azokból a borzalmakból, amelyek a világban végbementek".
Elmondta, amikor még izraeli nagykövet volt (2000-től 2004-ig)a Jad Vasem Intézet munkatársai azt közölték, Esterházy János minden kritériumnak megfelel ahhoz, hogy a Világ Igaza elismerést megkapja, ha az a társadalmi bizottság, amelyhez Szlovákia is tartozik, jóváhagyja. Az úgynevezett csehszlovák bizottság azonban ebbe nem egyezett bele. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter levélben jelezte magyar kollégájának, Martonyi Jánosnak: Izrael elismeri, nagyra tartja Esterházy Jánosnak a holokauszt idején tanúsított magatartását.
A konferencia délutáni szekciójának levezető elnöke, Szarka László, a Selye János egyetem dékánja bejelentette, hogy Esterházy János életpályájának forrásértékű kutatására pályázatot nyújtott be a lengyel, a szlovák és a magyar történettudományi intézet a Visegrádi Alaphoz.
(MTI)
