Martonyi szerint rendkívüli érzelmi hatást éltünk át

A tárcavezető az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén a Külügyminisztérium tevékenységét értékelve azt mondta, a külpolitika alakításában az érdekek mellett az értékeknek is nagy figyelmet szentelnek, különösen az emberi jogok védelmének. A magyar álláspont értelmében ebben a tekintetben az egyéni jogok mellett a közösségiek is fontosak - mutatott rá.

A magyar külpolitikát meghatározó, külső tényezők között említette az átalakuló világot, ahol egy versengésre, rivalizálásra épülő sokszínű, többpólusú rendszer jött létre, a globális gazdasági válságot, amelynek középpontja Európába helyeződött, és a Magyarországnak a legnagyobb bizonytalanságot okozó euróválságot. A külpolitikát befolyásolja Magyarország átalakulása is, az alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadása - fűzte hozzá.

Úgy vélte, a jelenlegi magyar külpolitikában nagyobb hangsúlyt kap a Közép-Európa-politika, amelyben jelentős eredményeket és több nemzetpolitikai célt - például az állampolgársági törvény módosítását és alkalmazását - sikerült elérni. Megjegyezte: az állampolgársági törvény alkalmazásának elindulása "rendkívüli érzelmi hatást váltott ki a világ magyarságában".

Nagy Gábor Tamás (Fidesz), a bizottság alelnökének kérdésére kifejtette, a konzuli szolgálat jól felkészült a jogszabály alkalmazására. A magyar állampolgárok számának növekedésével a konzuli ügyek száma is a többszörösére nőhet, így nem "egy ad hoc feladatról" van szó - emlékeztetett.

Mint mondta, a kormány 2010-es megalakulása óta több európai országban volt kormányváltás, három szomszédos országban - Szlovákiában, Romániában és Szerbiában - "új helyzet állt elő". Alapvetően jó kapcsolatok kialakítására törekednek a szomszédokkal, az érdekek határozott érvényesítése mellett - hangsúlyozta.

Nagy Gábor Tamás érdeklődésére elmondta, a szlovákiai Fico-kormány az együttműködésre akarja helyezni a hangsúlyt, és a két ország közötti kapcsolatok nagyon szorosak. Csóti György (Fidesz) kérdésére azt mondta, többször kérték Ukrajnát, hogy legyen egy magyar többségű választókörzet, ami nem valósult meg, és ez "nem segíti" a magyar-ukrán kapcsolatok alakulását.

Németh Zsolt (Jobbik) kérdésére a magyar-román kapcsolatokról úgy vélekedett, kedvezőtlen fejlemények történtek Romániában az elmúlt időben, például a választások előtt nem sokkal új választási rendszert hoztak létre. Remélhetőleg lesznek kedvező fordulatok is, és párbeszéddel kezelhetik a helyzetet.

A tárcavezető további fontos külpolitikai elemnek nevezte a globális nyitást. Csóti György és Németh Zsolt kérdésére kijelentette, nő a Kínába irányuló magyar export, és egyre több a kínai befektetés az országban, így a nyitásnak már vannak konkrét eredményei.

Magyarország és az EU kapcsolatát illetően úgy vélekedett, az a nemzeti érdek, hogy az ország ne sodródjon a perifériára, hanem a centrum felé haladjon. Az Európai Bizottsággal fennálló vitákkal kapcsolatban kiemelte, Magyarország "élesen különbséget tesz" a jogi természetű ügyek és az általános politikai vádak között.

Kalmár Ferenc András (KDNP) érdeklődésére hangsúlyozta, Görögország esetében még egy "rendezett kilépés" is súlyos következményekkel járna, ezért az EU és Magyarország érdeke is az, hogy olyan megoldást találjanak a kialakult helyzetre, amelynek révén a déli tagállam az euróövezet része maradhat.

A külügyminiszter Harangozó Gábor (MSZP) kijelentésére, amely szerint "Európa közepén lebontják a demokráciát", hangsúlyozta, a magyar törvényhozással szembeni kritikákat külön kell választani a kormányt érintő általános megállapításoktól. Ma már európai szinten is folyik a verseny a pártok között, például az Európai Parlamentben, de az igazságnak kell lennie annak a határnak, ahol a pártszolidaritás helyett a nemzeti szolidaritás kerül előtérbe - fogalmazott.

Kovács László (MSZP), a bizottság alelnökének érdeklődésére elmondta, őszre elkészülhet a külkapcsolati stratégia, amely "túlnő a klasszikus külpolitika" területén.

- mti/para -