Leveri az EU a pálinkafőzési szabadságharcot is?

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amelynek egyik feladata, hogy ügyeljen az uniós szerződések betartására - csütörtökön több tucat ügyben marasztalt el különböző tagállamokat, az úgynevezett kötelezettségszegési ügyek havonta esedékes áttekintése során. Magyarország ezek közül három témában érintett.

A brüsszeli bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa azt a jogszabályt, amely bizonyos feltételek mellett mentesíti a gyümölcspárlatokat, vagyis a pálinkát a jövedéki adó alól. A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig.

Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Magyarország által biztosított adómentesség meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket.

Az Európai Bizottság ebben a témában úgynevezett indoklással ellátott vélemény formájában intézett felhívást Magyarországhoz. Ez az uniós szabályok szerint a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának felel meg. Ha a szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba az uniós joggal, az ügyet Brüsszel az EU luxembourgi székhelyű bírósága elé terjesztheti.

A második témában az Európai Bizottság nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy nemzeti szabályozását hangolja össze a projektek környezeti hatásának vizsgálatáról szóló európai uniós szabályokkal. A testület ebben a kérdésben is indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, és szintén két hónapon belül kell megfelelő választ adni.

A környezeti hatásvizsgálatról szóló európai irányelv egyik alapvető célja annak biztosítása, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek hatásvizsgálat-kötelesek legyenek.

Magyarország Brüsszel megítélése szerint helytelenül ültette át nemzeti jogába az irányelvet, különösen azokat a szempontokat, amelyeket a projektkiválasztási eljárás során alkalmaznak annak eldöntésére, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra. A magyar jogszabály olyan mentesítési küszöbértékeket és feltételeket állapított meg, amelyek nem vették figyelembe az irányelvben szereplő kiválasztási feltételek összességét.

Magyarország időközben több jogszabály-módosítást is elfogadott az irányelvben megfogalmazott követelmények betartása érdekében - olvasható a brüsszeli közleményben. Az Európai Bizottság üdvözölte ezeket a módosításokat, de számára úgy tűnik, hogy számos projekt esetében még mindig vannak hiányosságok.

Az állatjóléti témában a bizottság ugyancsak indoklással ellátott vélemény formájában tíz tagállamot - köztük Magyarországot - felszólított arra, hogy hajtsák végre a hagyományos tojóketrecek használatának betiltását előíró irányelvet. Az uniós testület megállapította, hogy Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Spanyolország továbbra is engedélyezi a hagyományos tojóketrecek használatát annak ellenére, hogy a tilalom ez év januárjában hatályba lépett. A tagállamoknak 12 évük volt a felkészülésre.

Az irányelv előírja, hogy a tojótyúkok immár kizárólag fészkelő hellyel, kapirgáló térrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", illetve alternatív rendszerekben tarthatók. Az irányelv szerint minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket.

NGM: Magyarország nem kívánja módosítani a jövedéki adóról és a különadóról szóló törvényt

Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályhelyek teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

Az NGM arra reagált, hogy az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztetést intézett Magyarországhoz a bolti kiskereskedelmi és a távközlési különadó miatt, valamint felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka teljes körű jövedékiadó-mentességét.

A gazdasági tárca hangsúlyozta: Magyarország kész arra, hogy álláspontját mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Az NGM emlékeztet arra, hogy a bizottság az ágazati különadót illetően két - a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési szektor által fizetett ágazati különadó kapcsán indított - eljárásában is azt kifogásolja, hogy a jogszabály hátrányosan ítéli meg a nem magyar tulajdonú adóalanyokat azzal, hogy az adó alapja a nettó árbevétel és nem a nyereség, mértéke pedig sávosan progresszív, és emiatt a külföldi tulajdonú társaságok fizetik az adó nagy részét.

A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességét jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű, mivel e társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó - hangsúlyozza az NGM.

NGM: A pálinkafőzés a magyarság kulturális örökségének része

Az Európai Bizottság ezen felül kifogásolja a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó szabályozást is, álláspontjuk szerint a mentesítés uniós jogba ütközik. Ennek kapcsán az NGM kiemeli, hogy a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig - hasonlóan más uniós államokhoz - biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát.

Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is - közölte az NGM.

mti/para