Bándy-gyilkosság: Hazugságvizsgálat alá vetik P. Lászlót
A meggyilkolt pszichológusnő édesapja arra kéri a sajtót, hogy lánya hétfői temetését tapintatosan kezelje - írja a Hír24.
Várhatóan csütörtökön vetik poligráfos vizsgálat alá a pécsi gyilkosság gyanúsítottját, P. Lászlót - írja a Magyar Nemzet. Az orvosi, elmeorvosi, illetve P. László kábítószerfüggőségével kapcsolatos szakvélemények is hamarosan elkészülhetnek a boncolási jegyzőkönyv mellett.
Azt írták: a vizsgálatban ellenőrzik annak a tanúnak a nyilatkozatát is, aki egy nő sikoltozását hallotta a gyilkosság hajnalán, és egy fekete autót is látott elhajtani a helyszínről. A rendőrség véleménye szintén az, hogy az elkövetők kocsival voltak, a jármű esetleges megtalálása esetén abból akár döntő bizonyítékok is előkerülhetnek.
A lap rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, a nyomozók fenntartással kezelik P. László vallomását, a szakemberek továbbra is azt a verziót tartják valószínűnek, hogy a tettesnek társai is voltak.
Bándy Kata édesapja mindeközben arra kéri a sajtót, hogy lánya hétfői temetését tapintatosan kezelje. A pszichológusnőt Szekszárdon helyezik örök nyugalomra.
A gyilkosok között nincsenek felülreprezentálva a romák
A Bándy-gyilkosság az egész országot megrázta. Radikális pártok, mozgalmak politikai tőkét kovácsolnának a tragédiából, felerősödött a halálbüntetést követelők hangja, immár a kormánypárti képviselők körében is.
„Itt évek óta elszabadult a pokol. Bármikor bárki cigányozhat, a cigányokat, mint etnikai csoportot bűnözőknek tekintheti. Ez egy tragikus folyamat, ami úgy tűnik, megállíthatatlan” – véli Örkény Antal. A szociológus mélyen elítéli a pécsi brutális, aljas, félelemkeltő bűntény elkövetőjét, és megérti az emberek fölindulását. Ez az érzelmi reakció azonban ott úszik el – mondja -, amikor olyan síkra terelődik, ami sérti más állampolgárok jogbiztonságát. A kisebbségkutató szerint az állam képtelen ezeket a kérdéseket kellő erővel és a jogbiztonság elve alapján rendezni. Sőt, épp a pártok engedték szabadjára az indulatalapú politizálást. A gyűlöletbeszéd az elmúlt 10 évben teljesen áthatja a politikát, és világos, hogy ennek a legerősebb forrása az előítélet és a rasszizmus – teszi hozzá.
A bűncselekményt egyének követik el, nem társadalmi csoportok. A cigányság egy etnikai csoport, több százezer taggal, nagy részük soha életében nem ártott másoknak. A gyilkosság mellesleg egyáltalán nem jellemzőbb a körükben, mint más társadalmi csoportok körében – teszi hozzá.
A szociológus állítását megerősítik korábbi kutatási eredmények is, amelyek kimutatták, hogy míg az elítéltek között vagyon elleni bűncselekményekben felülreprezentáltak a romák (a börtönbeli arányuk jelentősen meghaladja az össznépességen belüli arányaikat), az emberölés esetében ez nincs így.
Solt Ágnes tavalyi vizsgálatában az emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek 17 százaléka, a tényleges életfogytigra ítélt 20 elkövetőnek pedig mindössze 10 százaléka (2 elkövető) vallotta magát cigányak. Bár a jobbikos Mirkóczki Ádám kedden az etnikai hátterűnek tartott bűnözési forma ellen emelt szót a Bándy-ügy kapcsán, épp a legsúlyosabb bűnelkövetők között a magyarok ugyanolyan arányban vannak, mint a cigányok.
Az Országos Kriminológiai Intézet 2011-es kutatása szerint egyébként a magyar börtönökben a felnőttek körében a férfiak 36, a nők 42 százaléka vallotta magát cigánynak. A fiatalkorúak körében ugyanakkor ez az arány megdöbbentően magas: a fiatalkorú elítéltek közel háromnegyed része (74 százaléka!) mondta magáról, hogy roma. Azaz, az összes elítélt körében valóban magasabb a cigányok aránya, mint a társadalomban. Ennek okai azonban leginkább a szegénységben, az iskolázatlanságban keresendők.
Hír24/para
