NORVÉG MÉSZÁRLÁS: Egy évvel ezelőtt gyilkolt Anders Behring Breivik

2012. július 22. - 10:01 | Külföld

Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiáját okozta egy éve, 2011. július 22-én Anders Behring Breivik, aki 77 embert megölt, 319-et pedig megsebesített az oslói kormányzati negyedben és Utoya szigetén, egy ifjúsági táborban elkövetett merényletben.

2011. július 22-én 15 óra 25 perckor pokolgép robbant Osló kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, az autót a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó H épület előtt 15 óra 16 perckor parkolta le egy rendőrruhás férfi. A detonációnak 8 halottja és 209 - köztük 9 súlyos - sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában. A nyomozás kimutatta, hogy a merényletkor használt robbanóanyag ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt. (Ugyanezt a keveréket használták 1995-ben, az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett szélsőjobboldali robbantásos merényletben, amely 168 halálos áldozatot követelt.)

A második támadás nem egészen két órával később, az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában történt, ahová bejutott egy magát rendőrnek kiadó férfi, és tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 - köztük 55 súlyos - sebesültje volt. A legfiatalabb áldozat 14 évesen halt meg.

A rendőrök közlekedési nehézségek miatt a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták a 32 éves, szélsőséges jobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég férfit, a két támadás gyanúsítottját. Breivik nem tanúsított ellenállást, megadta magát, majd védőügyvédjén keresztül könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét.

Akciója előtt Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt, Európai függetlenségi nyilatkozat - 2083 című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda. Feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött. 2002-ben elindított "marxistavadász" keresztes hadjáratában egyetlen korlátot szabott magának, azt, hogy "az európai multikulturális elit elleni harc" mérlege nem haladhatja meg a "45 ezer halottat és az egymillió sebesültet" az "arányosság elve" értelmében. Kiáltványa a következő szavakkal zárult: "Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc." Alatta egy fotón a "Marxistavadász" feliratú fegyverrel volt látható. Kihallgatásán azzal indokolta tettét, hogy muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.

A 2012. április 16-án megkezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg. Breivik első meghallgatásán önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát, és megkérdőjelezte az ügyét tárgyaló bíróság illetékességét, mivel az a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapta felhatalmazását. A június 22-én lezárult tárgyalás utolsó heteiben elsősorban Breivik pszichés állapotára helyeződött a hangsúly. A szélsőjobboldali nézeteket valló Breivik bűnössége megkérdőjelezhetetlen, azonban míg az ügyészség szerint nem volt beszámítható szörnyű tettének végrehajtásakor, a védelem ragaszkodik ahhoz, hogy épelméjű volt. A magát politikai harcosnak tekintő Breivik azzal vádolta meg a norvég hatóságokat, hogy elmebetegként próbálják őt beállítani, hogy ezáltal csökkentsék politikai nézeteinek jelentőségét. Azt már korábban jelezte, hogy börtönre ítélése esetén nem fellebbez az ítélet ellen. Perében várhatóan augusztus 24-én ítélkeznek.

MTI/para