OLAJHÁBORÚ: Oroszország akár fegyveres erőkkel is védené a sajátjának vélt Északi-sarkvidéket
Oroszország saját "territóriumának" tekinti az Északi-sarkvidéket, s érdekeit kész jogi, diplomáciai úton, de akár fegyveres erői bevetésével is érvényesíteni.
Kereken négyezer méterrel az Arktisz jégpáncélja alatt ott feszül az orosz trikolór - pontosan az Északi-sark alatt. 2007 augusztusában nagyszabású expedíció juttatta el a mélybe és tűzte ki a tenger fenekére, s azóta jelképévé vált az Arktiszra támasztott orosz igénynek.
"Amit tettünk, azt Oroszországért tettük" - jelentette ki pár nappal az akció után Artur Csilingarov, az expedíció vezetője. A 73 éves sarkkutató és dumaképviselő életében a nevezetes expedíció volt a csúcspont. Moszkvába visszatérve hősnek kijáró fogadtatásban és ünneplésben volt része. A merülést bemutató képsorokat az állami televízió minden orosz háztartásba eljuttatta, s még hamisítástól sem riadt vissza. A képek hatását fokozandó a szerkesztők "átemeltek" néhány jelenetet a Titanic című filmből is.
A rendezés célja azoknak az érdekeknek a demonstrálása volt, amelyeket Moszkva minden eszközzel megpróbál érvényre juttatni. Az orosz kormány abból indul ki, hogy jogi értelemben neki van igaza. Orosz tudósok ugyanis azt állítják, hogy a Jeges-tenger alatt húzódó Lomonoszov-hátság nem más, mint a szibériai szárazföldi lemez meghosszabbítása.
E teória bizonyítására kőzetmintákat, méréseket és fényképfelvételeket hoznak fel, amelyeket részben a 2007. augusztusi expedíció gyűjtött. A vizsgálatok eredményével akarja Oroszország meggyőzni az Egyesült Nemzetek Szervezetét követelésének jogosságáról.
A tét nem kevesebb, mint 1,2 millió négyzetkilométernyi terület, amely alatt legalább tízmilliárd tonna szénhidrogén rejlik. Más becslések szerint az arktiszi kőolaj- és földgázkészlet eléri a százmilliárd tonnát. Ez utóbbi több mint a kétszerese lenne Oroszország ismert szénhidrogénvagyonának.
Erről a potenciálisan roppant vonzó energiaforrásról természetesen nem akar lemondani Moszkva. Ennek megfelelően nemcsak orosz diplomaták és jogászok helyezték magukat készültségbe, de a hadsereg is. A vezérkar új egységet hoz létre, amelyet kifejezetten a sarkvidéki hadviselésre képeznek ki. Az egység, amelyet közvetlenül a titkosszolgálatnak (FSZB) rendeltek alá, 2016-ban lesz bevethető.
A Kreml urai azonban nem csupán katonai úton akarják meghódítani az Északi-sarkvidéket. Orosz építészek már elkészítették egy olyan város terveit, amelyik az örök jég birodalmában épülne fel, elvágva a szárazföldtől. A szintén orosz mérnökök által tervezett Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hasonlóan ez is modulokból épülne föl, tehát bővíthető lenne.
A méretek gigásziak: a városban lesznek óvodák, üvegházak, uszoda. Hulladék-újrahasznosító és szennyvízfeldolgozó telepeknek köszönhetően a város igazán környezetbarát lesz. Az ötezer lakosra tervezett város megépítésének költségeit mintegy 6 milliárd euróra becsülik. A tervrajzok persze egyelőre az asztalfiókban lapulnak. "Mi semmit sem akarunk egyoldalúan, pláne nem erő alkalmazásával végrehajtani" - bizonygatta nemrég Vlagyimir Putyin elnök.
MTI/para