Martonyi János magyarázta az azeri baltás kiadatását...

2012. szeptember 8. - 15:36 | Külföld

Kétnapos informális tanácskozást tartottak a ciprusi Páfoszon az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei. A szombaton véget ért tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte.

A Külügyminisztérium közleménye szerint az ülésen Martonyi János részletes tájékoztatást nyújtott az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt, Ramil Safarov kiadatásának ügyéről.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nyolc éven keresztül éppen azért nem teljesítette a vonatkozó azeri kérést, mert Baku nem kívánt írásos garanciát adni az ítélet végrehajtása tekintetében. Az írásos garanciája kézhezvétele után viszont a magyar kormány pusztán a nemzetközi jog és a hasonló esetekben eddig folytatott gyakorlat alapján járt el.

Válaszában a tanácskozáson elnöklő Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megértéssel fogadta a magyar álláspontot és több miniszterrel egyetemben felajánlotta segítségét a diplomáciai konfliktus okozta feszültség csökkentésében.

A szíriai válsággal kapcsolatban az uniós külügyminiszterek sajnálattal állapították meg, az ENSZ Biztonsági Tanácsának megosztottsága - Oroszország és Kína ellenállása - miatt az Aszad-rezsim továbbra is kitarthat. Ezért a szankciók erősítése révén fokozni kell a rezsim további elszigetelését. Egyúttal szorgalmazták az ország felekezeti-etnikai összetételét hűen tükröző ellenzéki egység kialakítását, s a Bassár el-Aszad elnökkel szembeni alternatíva megteremtését is. Sürgető feladat a Szíriával szomszédos országokban a menekülthelyzet nyomán fellépő humanitárius válság kezelése, amely téren az Unió fokozott szerepet vállal.

A miniszterek a többi között áttekintették a víz mint stratégiai erőforrás szerepét a biztonságpolitikában, megállapítva, hogy a vízhez történő hozzáférés, a fenntartható vízgazdálkodás kérdése napjaink fegyveres konfliktusainak egyik fontos kiváltó oka és tényezője, Afrikától a Közel-Keleten át Ázsiáig. Az EU külpolitikájában ezért - szoros együttműködésben az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel - kellő figyelmet kell szentelni ennek a területnek.

Hasonló következtetésre jutottak a résztvevők az oktatásnak a konfliktus-megelőzésben és a válságkezelésben játszott szerepével kapcsolatban. Különös aktualitást ad a kérdésnek az arab világban zajló - s nem utolsósorban az elmúlt évtizedek népességrobbanása nyomán megjelenő társadalmi feszültségek által kiváltott - hatalmas átalakulási folyamat. Az oktatás területén nyújtott fejlesztési együttműködés az EU legjelentősebb "puha" külpolitikai eszközei közé tartozik - áll a Külügyminisztérium közleményében.

 - mti/para -