Csehország: Klaus nem írta alá, de érvénybe lép az egyházi kárpótlási törvény
Érvénybe lép Csehországban az egyházak kárpótlásáról szóló sokat vitatott törvény.
Václav Klaus államfő a képviselőház által két hete ismételten jóváhagyott jogszabályt az alkotmányos határidőn belül nem vétózta meg, de nem is írta alá. Ez a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy a törvény életbe léphet.
A köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet - közölte Radim Ochvat elnöki szóvivő csütörtökön Prágában.
Klaus nyilatkozatában kifogásolja, hogy az egyházi kárpótlás most elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a politika színtéren, sem a társadalomban.
A törvény bevezetője rögzíti, hogy az állam részben visszaadja az egyházak államosított vagyonát, míg a fennmaradó részért kárpótlást fizet. Az elnök szerint az egyházakat kedvezőbb feltételek mellett kártalanítják, mint a cseh társadalom többi részét, ami "új kárpótlási követeléseket alapozhat meg".
Klaus úgy véli, hogy a törvény precedenst teremt az 1948-as kommunista fordulat előtti vagyonjogi helyzet megkérdőjelezésére. Szerinte olyan egyházak is pénzt kapnak majd, amelyeket egyáltalán nem érintett a kommunista államosítás. "Ez bizonyítéka annak, hogy nem kárpótlásról, hanem az egyházaknak nyújtott támogatásról van szó" - szögezte le.
Ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi kárpótlás rendezése része volt a kormányprogramnak, s hogy a jogszabály elfogadása kulcsfontosságú a kabinet számára. Leszögezte, hogy azért nem küldte vissza a törvényt a parlamentnek, nehogy újabb vitákat és feszültséget gerjesszen a politikai színtéren és a társadalomban.
Az ellenzék alapvetően a kárpótlásra kijelölt vagyon terjedelmét és az összeg nagyságát kifogásolja. Azt állítja, hogy az egyházak sokkal többet kapnak, mint amennyi a levéltári dokumentumok szerint járna nekik.
(MTI)
