Drónok háborúja, a fegyverkezési verseny új formája

A "drónok háborúja", vagyis a fegyverkezési verseny új formája bontakozik ki - írta elemzésében a Huffington Post amerikai hírportál, amely szerint az Egyesült Államok a pilóta nélküli repülőgépek bevetésével őrületes tempójú fegyverkezési versenyt szít világszerte.

"A drónok háborúja megkezdődött" - fogalmazott vészjóslóan David Wood, a portál szakértője. Rámutatott: miközben Barack Obama amerikai elnök arra készül, hogy új kereteket szabjon az amerikai pilóta nélküli repülőgépek egyre növekvő használatának, az Egyesült Államokon kívül kíméletlen hajsza kezdődött a drónok építése, felfegyverzése és bevetése terén.

A kis méretű, olcsó, halált osztó drónokat a terroristáktól kezdve a kínai néphadseregig bárki felhasználhatja. Ma már több mint 50 ország működtet megfigyelő céllal drónokat, és egyre többük szereli fel őket fegyverekkel.

Washington titokban veti be ezeket a fegyverrel felszerelt pilóta nélküli repülőgépeket Pakisztánban, Szudánban és Szomáliában, hogy feltételezett terroristákat és lázadókat vadásszon le. Egyedül Pakisztánban a tálib mozgalom és az al-Kaida terrorszervezet 2341 vezetőjével végeztek ilyen repülőgépekről. Egyre többet ilyen gép repül Afganisztánban is, ahol 1160 küldetést teljesítettek 2009 óta.

Pilóta nélküli kémrepülők segítségével sok ország gyűjt információkat. Idegen kémdrónok figyelik az amerikai repülőgép-hordozó csapásmérő csoportok mozgását és egyéb katonai manővereket. Keresztbe-kasul szelik ilyen repülőgépek a Perzsa-öböl egét. Izraeli drónok röpködtek Gáza felett a legutóbbi izraeli légicsapások idején. A szakértők egyetértenek: ma már alig van olyan konfliktus a világon, amelyben ne vetnének be kémdrónokat. Még az ENSZ-ben is felvetődött, hogy pilóta nélküli gépekkel ellenőrizzék a kongói háborús övezetet.

A kamerákkal felszerelt pilóta nélkül megfigyelő gépek használata nem újdonság. A felfegyverzett drónok ugyanakkor jelentős előnyhöz juttatják azok alkalmazóit, legyen szó terrorista csoportokról vagy a globális szuperhatalomról: a kicsiny, gyorsan manőverező gépekkel könnyedén kijátszhatók a nagy támadó gépek ellen tervezett légvédelmi rendszerek.

A fegyverek történetében a drónok technológiai vízválasztót képviselnek, hasonló fordulatról lehet beszélni, mint amilyent annak idején a lőpor, a gőzhajtás vagy az atombomba jelentett, olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyekről egy nemzedékkel korábban még csak álmodni lehetett - fogalmazott Peter W. Singer, a washingtoni Brookings Intézet drónszakértője.

A Pentagon egy friss tanulmánya szerint ellenséges drónok nagyon komoly veszélyt jelenthetnek az amerikai repülőgép-hordozókra, valamint ellátó és támogató egységekre, amelyeknek korábban nem kellett ilyen fenyegetéssel számolniuk. A harcmezőn az ellenség zűrzavart kelthet drónok tömeges bevetésével.

A Pentagon egy 2012 júliusi tanulmánya megállapította, hogy az amerikai hadseregnek csak korlátozott védelmi eszközei vannak a pilóta nélküli repülőgépekkel, UAV-kel szemben: vadászgépeket vagy föld-levegő rakétákat lehet bevetni ellenük. A szakértők a házi készítésű pokolgépekhez (IED) hasonlították a drónokat. Az IED egyszerű, olcsó és hatékony fegyver, amellyel szembeni védekezésre az Egyesült Államok az utóbbi években dollármilliárdokat költött.

A Huffington Post szakértője rávilágít: egy múlt hónapban történt eset minden kétséget eloszlatott a dróntechnológia terjedésével kapcsolatban. Október 6-án egy kis pilóta nélküli repülőgép repült be nagy magasságban Izrael területe fölé a Földközi-tenger partvidékén, megcélozva a dimonai atomreaktort. A drón csaknem 60 kilométert tett meg a zsidó állam erősen védett légterében, mielőtt egy F-16-os vadászgép lelőtte. A kicsiny, jól manőverező gépekkel szemben az izraeli légvédelem - benne az Arrow és a Vaskupola rakétavédelmi rendszerével, amely oly hatékonynak bizonyult novemberben a Gáza felől érkező rakéták ellen - már kevéssé hatékony.

Az október elején lelőtt drónról a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet utólag közölte: ő szerelte össze és indította el. Szakértők szerint a repülőgép minden bizonnyal Irántól származik. A perzsa államról közismert, hogy használ drónokat. Állítása szerint a legújabb ilyen gépe, a Sahíd-129 hatótávolsága kétezer kilométer. A Teherán és Tel-Aviv közötti távolság nem egészen 1600 kilométer.

Az Obama-adminisztráció jelenleg azt vizsgálja, hogyan szabályozhatná az amerikai drónok használatát. Ezt a törekvést azonban bonyolítja a dróntechnológia széles körű terjedése: hogyan tudja korlátozni az Egyesült Államok saját fegyveres drónjainak használatát, ha mások nem tesznek így? A Pentagon különösen aggódik Kína miatt, amely nemcsak, hogy "riasztó erőfeszítéseket" tesz modern drónok kifejlesztésére és hadrendbe állítására, hanem a technika értékesítését is tervbe vette.

A drónok háborújának lendülete feltartóztathatatlannak látszik. Az amerikai légierő - amely a világon elsőként, 2001-ben szerelt fel ilyen gépeket nagy pontosságú fegyverekkel, és jelenleg 8 ezer drónt alkalmaz - közel 37 milliárd dollárt kíván fordítani arra, hogy flottája a következő 8 évben 35 százalékkal bővüljön.

A következő generációs drónok fejlesztése pedig bizonyosan tovább fogja fokozni a fegyverkezési versenyt. Az Egyesült Államok és más országok nanodrónokat, olyan apró fegyvereket építenek, amelyek rajban fognak támadni. Amerikai és kínai kutatók lopakodó technológiájú mikrodrónok kifejlesztésén is dolgoznak.

Peter W. Singer, a Brookings kutatója úgy látja: ez a drónforradalom nem csak amerikai forradalom, és ezekre a fegyverekre dollármilliárdokat, sőt ezermilliárdokat fognak költeni.

MTI/para