Úgy osztanák ketté az eurót, mint a csehszlovák koronát?
A csehszlovák korona kettéosztásakor szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek az euróövezet számára is - jelentette ki Václav Klaus cseh köztársasági elnök csütörtökön Prágában a Cseh Nemzeti Bank (CNB) létrehozásának 20. évfordulója alkalmával megtartott konferencián.
A csehszlovák korona kettéosztására - cseh, illetve szlovák koronára - 1993-ban röviddel Csehszlovákia megszűnése (1992), és az önálló cseh, illetve szlovák állam megalakulása (1993) után került sor. Bár eredetileg Prága és Pozsony a szétválás után mintegy másfél évig számolt a közös pénz fenntartásával, Szlovákia röviddel az önállóság kikiáltása után bevezette saját pénznemét. Szlovákiában 2009. január 16-án az euró véglegesen felváltotta a szlovák koronát.
Klaus azt mondta, hogy a csehszlovák korona kettéosztása konkrét bizonyítéka annak, hogy egy ilyen rendkívüli lépést is meg lehet valósítani katasztrofális következmények nélkül. Bár a pénznem kettéosztása nem volt olcsó, a gazdasági következményei pozitívak.
Beszélni kéne a témáról
A cseh államfő úgy véli, hogy a pénzügyi szakértőknek most is fel kellene mérniük, milyen következményekkel, költségekkel jár, ha marad az euróövezet mai formájában, illetve ha valamilyen módon megváltozna. Klaus szerint sajnálatos, hogy Európában erről nem folyik szakmai vita.
Görögországgal kapcsolatban, amelynek kiválását az euróövezetből többen emlegetik, megjegyezte: a görög gazdaság a szakértők szerint az európai gazdaság egy ötvened részét teszi ki. A szlovák gazdaság, amely 1993-ban különvált a cseh gazdaságtól, a korabeli csehszlovák gazdaság egyharmadát tette ki.
(MTI)
