Alkotmánymódosítás - Az EB és az ET aggódik, Martonyi magyarázkodik

2013. március 11. - 18:46 | Külföld

A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek - áll José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében.

Barroso és Jagland a közleményben tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.

A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.

A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.

Pia Ahrenkilde Hansen a nap folyamán korábban világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak.

Az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának társelnöke szerint a magyar Országgyűlés által hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás újabb visszalépést jelent a demokrácia szempontjából.

A német Rebecca Harms, a Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (angol rövidítéssel: EFA) nevű politikai csoportosulás közös EP-frakciójának társelnöke nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a módosítás "aláássa a független Alkotmánybíróság szerepét" és a kisebbségek jogait.

"Zavaró déjá vu érzésünk van, amint ismét antidemokratikus törvényeket fogadnak el, és az Orbán vezette kormány figyelmen kívül hagyja a nemzetközi emberi jogi testületek által hangoztatott aggodalmakat" - olvasható Harms közleményében.

Rui Tavares portugál zöldpárti politikus, aki az EP szabadságjogi szakbizottságában a magyarországi jogállamiság állapotáról szóló jelentés elkészítésével megbízott munkacsoport vezetője, úgy fogalmazott: az elfogadott alkotmánymódosítások a jelek szerint aláássák az Alkotmánybíróság jogkörét és az alapvető jogokat. Ha bebizonyosodna, hogy ez így van, akkor szerinte az EU és intézményei "kénytelenek lennének újra nyitni bizonyos kérdések értékelését Magyarországon".

Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról - erősítette meg hétfőn Martonyi János külügyminiszter újságírói kérdésre Brüsszelben.

Magyarország nyitott a párbeszédre - fogalmazott a külügyminiszter, miután tanácskozott uniós kollégáival. "Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást. Minden esetben bármiről, bármikor, bárkivel készek vagyunk tárgyalni" - hangsúlyozta.

Martonyi János, aki a múlt hét végén terjedelmes levéllel fordult uniós kollégáihoz az alaptörvény módosításával kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében, hétfőn, a külügyminiszterek tanácskozását követően úgy nyilatkozott, hogy a tanácsülésen ez a téma nem került szóba.

Arra a felvetésre, hogy az alaptörvény módosítása több - a többi között az Európai Bizottság által is - kifogásolt kérdést emel alkotmányos szintre, Martonyi János példaként a hallgatói szerződések kérdését és a hajléktalanokkal kapcsolatos vitát emelte ki, és elmondta, hogy az alaptörvény szövege a módosítást követően csak arról rendelkezik, hogy az illetékes jogalkotók jogszabályt alkothatnak ezekről a kérdésekről. Szerinte ezeket a jogszabályokat minden valószínűség szerint a korábbi észrevételek figyelembe vételével alkotják majd meg.

Martonyi János fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a négy uniós külügyminiszter által a múlt héten José Manuel Barrosónak írt levél "nem Magyarországról szól". Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminisztere azt kérte az Európai Bizottság elnökétől, hogy a brüsszeli testület tegyen javaslatot a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozására az európai alapértékek védelme érdekében.

Martonyi János kijelentette: Guido Westerwelle német külügyminiszter biztosította arról, hogy ez minden tagállamra ugyanúgy vonatkozna, nem csak egy országra, és nem csak a 2004 után csatlakozottakra. Egy ilyen mechanizmusnak "minden tagállamra ki kell terjednie, (...) megkülönböztetésmentesen kell minden tagállammal szemben alkalmazni. (...) Ehhez nagyon világos, tiszta, egyértelmű jogi megoldások és garanciák kellenek" - vélekedett a külügyminiszter.

Guido Westerwelle német külügyminiszter délelőtt úgy nyilatkozott, hogy azért fordult három kollégájával együtt a múlt héten az Európai Bizottsághoz, mert Európa értékközösség, aminek a tagállamok jogrendjében is meg kell mutatkoznia. Magyarországgal kapcsolatban a liberális német politikus megemlítette, hogy kedden korán reggel találkozik Áder János államfővel. "A szövetségi kormány sosem hagyott kétséget afelől, hogy Európa értékközösség, ezek az értékek és jogok pedig nem elég, ha papíron léteznek, a gyakorlatban is meg kell valósulniuk. Európában ez a mindannyiunk számára érvényes mérce" - fogalmazott a német külügyminiszter.

Az Országgyűlés hétfő délután fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amellyel az alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét. Ilyen például a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, az egyházak Országgyűlés általi elismerésének rendje, valamint a nemzetiségekre vonatkozó szabályok. Emellett rögzítették a felsőoktatási hallgatói szerződések lehetőségét, a közterületen lakás megtiltását, valamint hogy az Ab csak az alaptörvényben foglalt eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül az alkotmányt.

- mti/para -