El lehet-e csalni a magyarországi választásokat a határon túlról?

2013. március 26. - 13:35 | Külföld

Elősegíthet-e egy esetleges választási csalást a határon túli magyarokra vonatkozó statisztikák eltitkolása? Mekkora veszélyt jelent a külhoni állampolgárokra, hogy a magyar állam a választások előtt hónapokig levelezget velük? Egyáltalán érdemes-e energiát ölni egy olyan csalásba, amely rájuk épít? Az elmúlt hetekben számos legenda kapott lábra, a hvg.hu utánajárt, van-e alapja a suttogó propagandának. Egyelőre a Fidesznek sincs ötlete a maga állította csapda kikerülésére.

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kormánypárti elnöke – Bonyhád polgármestere – Potápi Árpád március 12-én nyújtotta be törvénymódosító javaslatát, melyben nemzetbiztonsági, illetve külpolitikai érdekre hivatkozva tette volna lehetővé, hogy az adatokat a kormány ne legyen köteles közérdekű adatként közzétenni. A hvg.hu még 2013. január 14-én fordult közérdekű adatkéréssel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, ám a KIM elutasította a kérésünket, ezért bírósághoz fordultunk. A közérdekű adatkérési perben már a tárgyalás időpontja is ki volt tűzve, amikor Potápi benyújtotta a javaslatát.

A javaslat mind a parlamenten kívül, mind a tervezet országgyűlési tárgyalásakor kisebb vitát váltott ki. Először a Milla március 17-i tüntetésén állította azt Tamás Gáspár Miklós erdélyi származású filozófus, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága csak arra szolgál, hogy „előállítsák a kék cédulák százezreit”. A tervezet március 19-i parlamenti vitáján az MSZP-s Steiner Pál, a jobbikos Szávay István és az LMP-s Schiffer András szokatlan egyetértésben támadta a Fideszt. Mindnyájan azt kifogásolták, hogy a statisztikai adatokból még nem derülhet ki, hogy név szerint ki kapott állampolgárságot, így senkit nem érhet retorzió a szomszédos országokban. A képviselők felszólalásaikkal azt sugallták, valamilyen célja van a Fidesznek a titkolózással.

Diplomáciai és hírszerzési nyomulás

„Nem tudta volna betölteni a célját”, azaz az adatok eltitkolhatósága önmagában nem védte volna meg azokat a határon túli magyar állampolgárokat, akik olyan országban élnek, ahol tiltják a kettős állampolgárságot – ezzel indokolta Rogán Antal frakcióvezető is hétfőn a javaslat visszavonását.

„Ha tovább növekszik a felvidéki és kárpátaljai kérelmezők száma, az hergeli a szlovák és az ukrán közvéleményt, újabb támadási felületet adva az ott élő magyarok felé” – magyarázta egy névtelenséget kérő, a választási reform kidolgozásában korábban részt vállaló kormánypárti forrás. Egy külügyi forrás pedig arról beszélt, hogy a kettős állampolgárságot ellenző Szlovákia és Ukrajna folyamatosan nyomást gyakorolt – az eddig nyilvánosságra került adatok, és a két országban tapasztaltak alapján – a magyar kormányra, hogy úgymond „miért propagálja” a kettős állampolgárságot. A Miniszterelnökséget vezető és a külföldi hírszerzést is felügyelő államtitkár, Lázár János a múlt héten azt mondta a hvg.hu-nak, a pontos, országokra lebontott adatokat azért sem lenne helyes nyilvánosságra hozni, mert ezek „következtetések levonására alkalmas, szenzitív adatok”, és azt tapasztalják, hogy „a külföldi szolgálatok érdeklődése a téma iránt igen jelentős”.

hvg.hu/para