Titkos adatgyűjtés - Nő a felháborodás az EU-intézmények amerikai lehallgatása miatt
Két hét sem telt el azóta, hogy Barack Obama Berlinben, a Brandenburgi kapu keleti oldalán szenvedélyes szavakkal hitet tett a transzatlanti partnerség mellett. "Amerika Európa mellett áll az unió elmélyítésében" - mondta az amerikai elnök a német főváros jelképének számító történelmi helyszínen.
Úgy tűnik, az Egyesült Államok érdeklődése az öreg kontinens iránt olyan nagy, hogy az amerikai titkosszolgálatok célzottan lehallgatták Washington európai partnereit. Amerikai illetékesek reagálása a Der Spiegel leleplezéseire az elmúlt hét végén a hallgatás volt.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés (DNI) igazgatója annyit mondott, hogy az ügyben nem lesz "nyilvános állásfoglalás". "Az Egyesült Államok kormánya diplomáciai csatornákon keresztül megfelelő választ fog adni" - közölte. Terítékre kerül a téma a titkosszolgálatok munkájáról tartandó, néhány hete bejelentett transzatlanti szakértői megbeszélésen is. "Meg fogjuk vitatni ezeket a kérdéseket kétoldalúan is az EU-tagországokkal" - közölte az amerikai hírszerzési igazgató.
Ben Rhodes, Obama nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese csupán annyit mondott, hogy a titkosszolgálati munka érintett néhány, az Egyesült Államokkal igen szoros partneri viszonyban álló EU-tagállamot. "Megjegyzendő, hogy az európaiak nagyon szorosan együttműködtek velünk" - tette hozzá.
A Spiegel Washington elleni vádjai azonban távolról sem mindennapiak. A hamburgi hetilap legfrissebb számában Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szökésben lévő volt munkatársának dokumentumaira hivatkozva azt írta, hogy az amerikai titkosszolgálat lehallgató készülékeket helyezett el washingtoni EU-képviseleten. A titkos NSA-dokumentumok szerint New York-i és brüsszeli EU-intézmények is az amerikai titkosszolgálat célkeresztjében álltak.
Az amerikai titkosszolgálatok európai aktivitásáról szóló leleplezések már ezt megelőzően is felháborodást keltettek Európában. Kiderült, hogy az NSA adatgyűjtési és elemző programjával (PRISM) rendszeresen megfigyelte az internetet, és nem riadt vissza attól sem, hogy beleolvasson feddhetetlen külföldi állampolgárok internetes levelezésébe.
Obama az Angela Merkel német kancellárral tartott júniusi sajtóértekezletén azt bizonygatta, hogy az Egyesült Államok nem kutakodott amerikai vagy európai állampolgárok hétköznapi e-mailjei között. A PRISM célja az volt, hogy a terrorizmus elleni harcban "életeket mentsen". A PRISM-botrány mindazonáltal Obama berlini látogatása során "lábjegyzet" maradt, az amerikai elnököt a német média nagyrészt ünnepelte.
A legújabb leleplezésekre viszont már éles hangú reagálások érkeztek. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke kijelentette, hogy "sokkolták" a hírek, és arra figyelmeztetett, hogy a leleplezések "súlyos kihatással lesznek az EU és az Egyesült Államok kapcsolataira". Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi minisztert a fejlemények arra emlékeztették, ahogyan "az ellenségek bántak egymással a hidegháború idején".
Hétfőn John Kerry amerikai külügyminiszter Bruneiben nem cáfolta, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség lehallgatta az Európai Unió tisztségviselőit. "Nemcsak az amerikai kormány, a világ minden kormánya sokat tesz azért, hogy védje érdekeit és biztonságát, és minden információ ezt szolgálja. Ez nem szokatlan (gyakorlat)".
- mti/para -
