"Kritikai párbeszéd" Szlovákia és Magyarország közt

Az államtitkár kiemelte: a térségpolitika célja az egységes és sikeres Közép-Európa megteremtése, ezt szolgálja Magyarország elnöksége a Közép-európai Kezdeményezésben (KEK) és a visegrádi csoportban (V4). (Magyarország a KEK élén januártól, a V4 élén pedig júliustól áll egy éven át.)

A két szervezet elnökeként Magyarország célja az infrastrukturális - elsősorban észak-déli irányú - közlekedési és energetikai összeköttetések megvalósítása és a közös érdekek egységes megjelenítése az európai, amerikai és ázsiai nagyhatalmak előtt - hangsúlyozta.

Magyarország közvetlen szomszédságáról szólva Németh Zsolt arról beszélt, hogy össze kell hangolni a nemzet- és szomszédságpolitikai szempontokat, és ez a kedvezményes honosítás ügyében a legnagyobb kihívás. Szlovákia kivételével minden szomszédos országgal sikerült megállapodni erről a kérdésről, és bár Románia esetében "keletkeztek zavarok a kétoldalú kapcsolatokban", ez nem befolyásolja a honosítást - közölte.

Az államtitkár emlékeztetett: mintegy 550 ezren éltek a honosítás előnyeivel, és "látványosan megindult a regisztráció", a jövő évi választások előkészítése. Ennek érdekében megerősítették a konzuli hálózatot, növelték a képviseletek létszámát. Hozzátette: a Pozsonnyal folyó egyeztetések remélhetőleg elvezetnek ahhoz, hogy a felvidéki magyarok is aggodalom nélkül élhessenek a kedvezményes honosítással.

Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évben "nehezebb körülmények" alakultak ki, de "jóvátehetetlen kártétel" nem érte az erdélyi magyarságot, és folytatódik a honosítás. Az olyan ügyekben pedig, mint a székely zászló használata vagy a székelyek nagy menetelése, össznemzeti konszenzus alakult ki, amely erősítette az erdélyi magyarság öntudatát és elkötelezettségét a problémák megoldása mellett - közölte.

Az államtitkár szerint a Szerbiával és Ukrajnával ápolt kapcsolatokban egyértelműen kedvezőek az idei fejlemények. Szerbiával megkezdődött a történelmi megbékélés, ebben a két államfő fontos szerepet játszott, és Budapest most várja azt a szerb kormányhatározatot, amely eltörli a három délvidéki falu lakosainak kollektív bűnösségét - magyarázta.

Mint mondta, Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, ahogyan korábban Horvátország esetében is. Magyarországnak is érdeke, hogy sikeres legyen ez a folyamat, és közben az EU nagy figyelmet szenteljen a jogállamiságnak, az emberi jogok és a kisebbségi jogok védelmének.

Németh Zsolt Ukrajnával összefüggésben kijelentette: az ország sajnálatos módon "megtorpant az európai integráció útján". Remélhetőleg kerülik az erőszak alkalmazását, kialakul a megfelelő párbeszéd az ukrán kormány és ellenzék között, és folytatódik az ország európai integrációja - tette hozzá.

Szólt arról, hogy a keleti partnerség keretében Magyarország kárpátaljai oktatási és kulturális intézmények felújítását támogatja.

Magyarország Európa-politikájáról az államtitkár közölte: az ország "nem hagyja magát", ugyanakkor "elkötelezett a keresztény Európa megvalósítása mellett". Az országnak világos koncepciója van arról, miként lehet sikeres Európa: a szolidaritásnak kell meghatározónak lennie, hatékonyabbá kell tenni az unió működését, továbbá olyan tartós erkölcsi alapokra kell helyezni, mint a család, a nemzet, a közösség és a hagyományos keresztény értékek.

A transzatlanti kapcsolatokról az mondta, hogy ezeknek nemcsak a biztonságpolitikai, hanem a gazdasági, kereskedelmi vonatkozásai is jelentősek, és a tervezett szabadkereskedelmi megállapodással új minőségű együttműködés jöhet létre az EU és az Egyesült Államok között. A kormány célja az, hogy ennek Magyarország is haszonélvezője legyen.

Németh Zsolt arra is kitért, hogy Magyarország több globális kérdésben aktívan lép fel, így a kiberbiztonságért, az energiabiztonságért, a biztonságos vízellátásért és a kulturális sokszínűség védelméért. Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, ENSZ-nagykövete jelenleg a világszervezet fenntartható fejlődési bizottságának társelnöke.

- mti/para -