G20-csúcs - A globális gazdasági növekedés gyorsításában állapodtak meg a résztvevők

2014. november 16. - 19:32 | Külföld

A globális gazdasági növekedés gyorsításában, ezáltal pedig minőségi munkahelyek és jobb életkörülmények megteremtésében állapodtak meg a G20 országcsoport Ausztráliában zajló csúcstalálkozójának résztvevői. A tanácskozást a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta.

A kétnapos találkozót lezáró vasárnapi nyilatkozatban a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetői megállapították, hogy a világgazdaság felépülése lassú és egyenlőtlen, a tanácskozás résztvevői ezért a problémák leküzdésére, az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés megalapozására, valamint munkahelyteremtésre tettek ígéretet.

"Strukturális reformokat hajtunk végre a növekedés és a magánszektor tevékenységének gyorsítása érdekében, felismerve, hogy a fellendülést a jól működő piacok alapozzák meg. Gondoskodni fogunk arról, hogy a makrogazdasági politikánk megfelelő legyen a növekedés gyorsításához, a kereslet élénkítéséhez és a világgazdaság kiegyensúlyozásához" - olvasható a dokumentumban.

A kommüniké szerint a csoport vezetői elkötelezettek februárban megfogalmazott vállalásaik mellett, amelyek további 2,1 százalékponttal gyorsítják a világgazdaság növekedését 2018-ig.

"Ennek következtében több mint 2 ezer milliárd dollárral fog nőni a világgazdaság a korábbi előrejelzésekhez képest, és munkahelyek milliói fognak létrejönni" - írták a nyilatkozatban.

A G20-csoport vezetői arra is ígéretet tettek, hogy együtt fognak működni az adóelkerülés és a korrupció ellen, valamint korszerűsíteni fogják a nemzetközi adózási szabályokat.

A találkozót a gazdasági kérdések mellett az ukrán válság témája uralta. A fórum mindkét napján nagy nyomás nehezedett Vlagyimir Putyin orosz elnökre a kelet-ukrajnai eseményekben játszott szerepe miatt. A csúcsértekezlet keretén kívül vasárnap több részt vevő ország vezetői tanácskozást tartottak Ukrajnáról, ahol tisztségviselők véleménye szerint egyre rosszabbodik a biztonsági helyzet.

A nyugati országok vezetői újabb szankciókkal fenyegetőztek arra az esetre, ha Moszkva nem vet véget a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásának. Barack Obama amerikai elnök, Tony Abbott ausztrál kormányfő és Abe Sindzó japán miniszterelnök leszögezte, hogy a Kremlnek fel kell hagynia Kelet-Ukrajna destabilizálásával. A három politikus elítélte a Krím félsziget Oroszország általi annektálását. A donyecki szakadár területen júliusban lezuhant malajziai utasszállítóval kapcsolatban pedig követelték a 298 emberéletet követelő tragédia okozóinak felelősségre vonását.

Obama hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is elszigetelve marad, amennyiben az orosz államfő nem hagy fel a nemzetközi jogot sértő Ukrajna-politikájával.

"Nagyon elkötelezettek vagyunk a nemzetközi jogi alapelvek védelmezése mellett. És az egyik ilyen alapelv az, hogy nem szállunk meg más országokat, nem finanszírozunk és nem támogatunk helyettesítő erőket (proxies) oly módon, hogy az egy olyan ország szétszakadásához vezet, amelyben demokratikus választásokat tartanak" - mondta sajtótájékoztatóján az elnök. Elemzők szerint ez volt az amerikai vezető eddigi legkeményebb nyilvános megszólalásainak egyike az ukrán válságról.

David Cameron brit kormányfő is arról beszélt vasárnap, hogy Európa és az Egyesült Államok világos üzenetet küldött Moszkvának. "Úgy gondolom, Oroszországnak tudnia kell, hogy Amerika és az Európai Unió között közös az elhatározás, hogy ne alakuljon ki egyfajta befagyott konfliktus az európai kontinensen. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem hiszem, hogy ugyanolyan maradhatna a kapcsolat Oroszország és a nyugati hatalmak között" - tette hozzá a politikus.

Angela Merkel német kancellár vasárnapi sajtótájékoztatóján Sydneyben hangsúlyozta, a nyugati országoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk a párbeszédre az orosz elnökkel az ukrajnai válságról.

Merkel szombaton két órán keresztül tárgyalt Putyinnal, részleteket azonban nem árult el a találkozóról. "Bizalmas megbeszéléseket folytattunk. Nagyon általánosan és alapvetéseiben még egyszer végigvettük az egész konfliktust" - jegyezte meg.

Vlagyimir Putyin, aki még a közös közlemény kiadása előtt elutazott a találkozóról, úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzetben jó esélye van a konfliktus rendezésének Ukrajnában. Szavai szerint a felek olyan struktúrákat hoztak létre, amelyek jobban kezelhetik a történteket. Kijelentéséhez azonban nem fűzött magyarázatot. A csúcstalálkozó keretein kívül tartott sajtótájékoztatóján a politikus elutasította azokat a nyugati bírálatokat, amelyeket Oroszország kapott a kelet-ukrajnai válságban betöltött szerepe miatt.

A brisbane-i találkozó lezárása alkalmából húsz ország állam- és kormányfője vasárnap meghirdette a klímaváltozás elleni küzdelem megerősítését. A nyilatkozat szerint az éghajlatváltozás által leginkább érintett országoknak rendelkezésre kellene bocsátani a szükséges pénzügyi forrásokat.

Ezzel a dokumentum aláírói az ENSZ Zöld Klímaalapjának (GCF) további megerősítésére utaltak, amely pénzt juttat a fejlődő országok számára, hogy megbirkózhassanak a Föld felmelegedésének következményeivel.

Tokió vasárnap bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollárral járul hozzá az alaphoz. Az Egyesült Államok egy nappal korábban közölte, hárommilliárd dollárral segíti a GCF munkáját.

A G20 csúcstalálkozón részt vevő országok megállapodtak abban, hogy 2016-ban Kína lesz a találkozó házigazdája.

MTI/para