BOTRÁNY: Ekkora balhé még nem volt az USA és az orbáni Magyarország között
A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja és határozottan visszautasítja John McCain szenátornak a magyar miniszterelnököt, illetve Magyarország és Oroszország viszonyát illetően tett szavait - többek között ezt hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerdán az ideiglenes amerikai ügyvivővel folytatott megbeszélésén.
Előzőleg a KKM arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyar Levente KKM-államtitkár hivatalába kérette André Goodfriend ideiglenes ügyvivőt John McCain republikánus szenátornak az új amerikai nagykövet, Colleen Bell kinevezéséről tartott szenátusi szavazás alkalmával tett kijelentései miatt.
A szerdai budapesti megbeszélésről kiadott közleményben azt írták: a kormány újfent arra kérte a vezető amerikai tisztviselőket, hogy "Magyarországot érintő kijelentéseik megtétele előtt tájékozódjanak a tényekről annak érdekében, hogy nyilatkozataik ne nélkülözzék a valóságalapot".
Mindemellett Magyar Levente az ügyvivőnek azt is elmondta: Magyarország kormánya üdvözli, hogy Colleen Bell nagyköveti jelölésének szenátusi jóváhagyásával helyreáll az Egyesült Államok teljes értékű diplomáciai képviselete Magyarországon - írta a KKM.
John McCain arizonai republikánus szenátor az új amerikai nagykövet kinevezéséről tartott keddi szavazás alkalmával "totálisan alkalmatlannak" nevezte a jelöltet arra, hogy Magyarországon legyen nagykövet, amely egy "nagyon fontos ország, ahol rossz dolgok történnek". Azt mondta: "nem vagyok ellene a politikai kinevezetteknek, mert tudom, hogy miként játsszák ezt a játékot, de így állunk: egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal és mi a Gazdagok és szépek (szappanopera) producerét küldjük nagykövetnek".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter John McCain amerikai szenátor keddi kijelentéseire szerdán Brüsszelben úgy reagált: a magyar polgárok idén háromszor nyilváníthattak véleményt arról, hogyan képzelik el az ország jövőjét, és mindhárom alkalommal meglehetősen egyértelmű véleményt fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban, amit mindenkinek illik tiszteletben tartania.
A miniszter hozzátette, ha valaki kizárólag a Magyarországról szóló sajtóhíresztelések alapján mond véleményt a magyarországi folyamatokról, akkor könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy a kijelentései nélkülözik a ténybeli alapokat.
Kicsoda John Sidney McCain III?
Az MTI kérdésére, hogy tervez-e Magyarország a nyilatkozatokon túl diplomáciai lépéseket, Szijjártó Péter közölte: a washingtoni magyar nagykövetség - miként az amerikai politikai elit tagjaival egyébként is - kapcsolatban van a szenátor stábjával, és konzultálni fognak velük John McCain kijelentéseiről és azok hátteréről.
John Sidney McCain III (Coco Solo, Panama-csatorna övezet, 1936. augusztus 29.) amerikai politikus, az Egyesült Államok szenátusában Arizona szenátora, a 2008-as amerikai elnökválasztás republikánus elnökjelöltje volt.
Apja és nagyapja is a Haditengerészet (US Navy) tengernagya volt. McCain maga is a Haditengerészeti Akadémiára járt, ahol 1958-ban végzett, teljesítménye alapján osztályában az utolsók közt. Ezután repülőgép-hordozón állomásozó harci repülőgépeken lett pilóta. Részt vett a vietnami háborúban és éppenhogy élve megúszta a Forrestal anyahajó tüzet 1967-ben. Ugyanebben az évben később Észak-Vietnamban, miközben 23. bombázóbevetésén volt, gépét lelőtték és McCain súlyosan megsebesült. Túlélt öt és fél évet hadifogságban, többször megkínozták. 1973-ban a párizsi békeegyezmény alapján szabadult.
1981-ban visszavonult Arizonába, ahol gyorsan belemerült a politikába. 1982-ben Arizona 1-es kongresszusi kerületéből a Képviselőház tagjának választották. 1986-ban a Szenátus tagjává választották, majd 1992-ben, 1998-ban és 2004-ben újraválasztották. Bár alapvetően a konzervatív elvek alapján politizált, különcségéről vált ismertté, mivel számos fontos ügyben pártjától eltérő álláspontokat fogalmazott meg. Miután az 1980-as években túlélte a Keating-ötök botrányt, a kampányfinanszírozási reform sürgetése vált egyik vesszőparipájává, és végül 2002-ben a kétpárti kampányreform törvény egyik megalkotója lett.
2000-ben ringbe szállt az elnökjelöltségért George W. Bushsal szemben, de vesztett, pedig kezdetben több fontos államban szorosan alakult a verseny. A 2008-as elnökválasztásokat megelőzően 2007 közepén kampánya összeomlott, de sikerült visszaküzdenie magát és 2008 januárjára ő vált a republikánusok legesélyesebb jelöltjévé. 2008. március 4-ére, miután februárban több győzelmet aratott és fő riválisai visszaléptek, megszilárdította helyzetét mint a párt jelöltje.
mti/wikipedia/para
