Haldoklik a rubel - az összeomlás szélén Oroszország!
Az irányadó indexek közül a dollárban számított RTS több mint 15 százalékos mínuszba került délutánra, hűen leképezve az orosz fizetőeszköz gyengülését, majd elindult felfelé.
Helyi idő szerint délután négy óra után 5 perccel az RTS 631,90 ponton állt, 86,42 ponttal, 12,03 százalékkal csökkent hétfői záróértékéhez képest.
Az indexet alkotó vállalatok közül a nap vesztesei közé tartozik az Aeroflot légitársaság (-21,80 százalék), az AFK Szisztyema pénzügyi-ipari csoport (-14,3) és a Szberbank (-18,47) is. A Gazprom árfolyama 1,87, a Rosznyeftyé 4,20, a Tatnyefty olajipari vállalaté pedig 8,45 százalékkal esett. Ezzel szemben az Alrosza bányaipari társaság 11,37, a Lukoil olajipari vállalat 4,98, a Novatek földgázipari cég 13,90, a Szeversztal acélipari társaság 5,36, az Uralkalij, a világ vezető káliumtrágya-gyártója 8,05 százalékkal drágult.
A rubelben számított MICEX-index viszont 2,24 százalékkal 1463,69 pontra emelkedett.
Helyi idő szerint délután három óra körül, a pánik csúcspontján a dollár árfolyama meghaladta a 80 rubelt, az euróé pedig a 100 rubelt a moszkvai tőzsde devizakereskedésében. Háromnegyed négy körül egy euró már "csak" 92 rubelbe, egy dollár pedig 72 rubelbe került.
Az orosz fizetőeszköz árfolyama azután kezdett erősödni, hogy Igor Szecsin, a Rosznyefty, a legnagyobb orosz olajvállalat vezetője cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint a cégnek köze van a rubel összeomlásában.
A rubel mélyrepülését több tényező együttes hatása idézte elő: az olaj világpiaci árának drasztikus csökkenése mellett sokan tartanak valutaellenőrző intézkedések bevezetésétől, valamint a fedezetlen pénznyomtatás elindításától is.
Elvira Nabiullina, a jegybank elnöke közölte, hogy nem tervezik a devizapiaci tevékenység adminisztratív korlátozását. Megismételte azon véleményét, hogy rubel alulértékelt, időre van szükség az egyensúlyi helyzet visszaállására.
A jegybank hétfőn éjjel váratlanul 10,5 százalékról 17 százalékra emelte fel irányadó kamatát. A piaci reagálások egymásnak ellentmondóak voltak. Sokan megkésettnek tartják a lépést, és arra figyelmeztetnek, hogy további intézkedéseket kell tennie a jegybanknak, ha meg akarja védeni a rubelt.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kedd délutánra összehívta kormányának a gazdasági és pénzügyi területet felügyelő vezetőit, hogy áttekintsék a kialakult pénzügyi helyzetet.
Londoni elemzők: elkéshetett az orosz jegybank a kamatemeléssel
Londoni elemzői vélemények szerint valószínűleg elkésett az orosz jegybank az éjszaka végrehajtott rendkívüli, 6,50 százalékpontos kamatemeléssel, és most már csak a devizapiaci intervenció, illetve végső esetben valamilyen formájú tőkekorlátozás bevezetése maradt az eszköztárában.
Egybehangzó citybeli előrejelzések szerint ráadásul a meredek kamatemelés és az olajárak zuhanása együtt mély recesszióba sodorhatja jövőre az orosz gazdaságot, és Oroszország elveszítheti befektetési ajánlású hitelminősítését is.
Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó cég londoni részlegének felzárkózó piaci kutatási igazgatója keddi kommentárjában úgy vélekedett: az orosz jegybank nagy lehetőséget szalasztott el azzal, hogy nem mutatott fel ilyen monetáris tűzerőt a rubelválság korábbi szakaszában, amikor ez még hatékonyabb lehetett volna.
Maggio szerint a nyugati szankciókhoz kötődő politikai kockázat most már egybeolvadt a rubel árfolyamzuhanásának új hajtóerejével, az alacsony olajárakkal.
A szakértő szerint amíg a nyersolaj világpiaci ára hordónként 60 dollár körül marad, addig valószínűleg a rubel is 60 rubel/dollár környékén mozog. Az a tény azonban, hogy egy ekkora jegybanki kamatemeléssel sem sikerült néhány százalékpontnál nagyobb mértékben ledolgozni a rubel előző nap elszenvedett árfolyamveszteségét, félreérthetetlenül arra vall, hogy Oroszország "nagy bajban van" - fogalmazott a TD Securities vezető londoni elemzője.
Az orosz jegybank implicit módon "feláldozta a gazdaságot a pénzügyi stabilitásért", ha ugyanis az olajár és a jegybanki alapkamat 2015 jelentős részében is a mostani szinteken marad, akkor az orosz hazai össztermék (GDP) "több százalékos" visszaesésére kell számítani - jósolta Cristian Maggio.
Ebben a helyzetben "lehetséges, de nem tanácsos" a további monetáris szigorítás, és mivel az eddig végrehajtott kamatemelés nem hozott gyógyírt a rubel bajaira, a következő lépés a nagyarányú devizapiaci intervenció lehet. Ha ez is kudarcot vall, az egyetlen logikus végkövetkeztetés az, hogy az orosz hatóságoknak szelektív tőkekorlátozásokat kell életbe léptetniük - vélekedett a TD Securities vezető londoni elemzője.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza is azt a kérdést emelte ki keddi kommentárjában, hogy az orosz jegybank miért nem a múlt héten, vagy akár a múlt hónapban hajtott végre nagyarányú kamatemelést.
Ash szerint ha egy jegybank engedi, hogy a fizetőeszköz egyetlen nap alatt 10 százalékkal zuhanjon, annak üzenete az, hogy e jegybank elvesztette az ellenőrzést a helyzet felett. Az orosz központi bank eddigi tétlensége az orosz pénzügyi rendszer stabilitását tette kockára, és most a lehetséges legrosszabb elegyet sikerült előállítania: engedte a rubel összeomlását, eközben elvesztett 100 milliárd dollárnyi devizakészletet, és az alapkamat több mint ezer bázispontos emelésére kényszerült eddig - hangsúlyozta a Standard Bank londoni főközgazdásza.
Timothy Ash szerint a kialakult helyzetben most már valószínűsíthető, hogy Oroszország elveszíti befektetési ajánlású hitelminősítői besorolását. A rubel leértékelődése ugyanis jelentősen rontja az orosz adósságrátákat; 70 rubel/dollárig gyengülő árfolyam esetén például a Standard Bank elemzőjének számításai szerint a dollárban számolt nominális orosz GDP-érték jövőre 1100 milliárd dollárra zuhanna, ami 70 százalékra emelné, vagyis megkétszerezné a GDP-arányos orosz külső adósságrátát.
Mindehhez mínuszba forduló államháztartási egyenleg járulna, a tőkekorlátozások bevezetésének immár nem jelentéktelen kockázatával együtt - jósolta a Standard Bank londoni főközgazdásza.
Timothy Ash szerint a mostani meredek kamatemelésnek mindenképpen nagy reálgazdasági ára lesz, a jövőre valószínűsíthető mély recesszió formájában.
Ugyanerre a következtetésre jutott keddi értékelésében Neil Shearing, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza. Hangsúlyozta, hogy a meredek kamatemelés következménye a háztartások és az üzleti szféra hitelkondícióinak további szigorodása, ebből eredően a reálgazdaság még mélyebb ívű visszaesése lesz.
Shearing közölte: a Capital Economics a jelenlegi olajárak környezetében is az orosz GDP-érték legalább 2 százalékos visszaesésével számol jövőre, de a ház a legutóbbi fejlemények nyomán hamarosan felülvizsgálja ezt az előrejelzését.
A cég több forgatókönyvet dolgozott ki az általa innentől lehetségesnek tartott eseményláncolatokra, hangsúlyozva, hogy ezek egyike sem derűs.
A legrosszabb forgatókönyvben 70 rubel/dollár fölé gyengülő árfolyam és folytatódó olajárzuhanás szerepel. Ebben a helyzetben a kormány és/vagy a parlament szigorítja a jegybank feletti ellenőrzést, és a mélyülő gazdasági problémákra az Ukrajnával szembeni retorika, illetve a tényleges akciók eszkalálásával reagálna.
A monetáris és költségvetési válaszlépések között 20 százalék fölé emelkedő jegybanki alapkamat és széleskörű tőkekorlátozások bevezetése szerepelhet, az orosz GDP pedig a 2009-es válságévben mért 7,8 százalékos visszaeséshez hasonló mértékben zuhanna 2015-ben - áll a Capital Economics vészhelyzeti forgatókönyvében.
A ház legjobb forgatókönyve is azzal számol, hogy az alapkamatot csak 2016 elejére sikerül visszacsökkenteni a mostani kamatemelés előtti szintre, és az orosz gazdaság teljesítménye ebben a helyzetben is visszaesik jövőre 1-2 százalékkal.
mti/para
