Új korszak kezdődik - Békül az Egyesült Államok és Kuba, feloldhatják az embargót is

Obama közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. "Az elszigetelés nem vált be. Itt az ideje egy új megközelítésnek" - fogalmazott az amerikai vezető.

Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.

Az amerikai elnök elmondta, hogy a karibi szigetországot sújtó amerikai embargó feloldásáról fog tárgyalni a kongresszus tagjaival. A tájékoztatás szerint a gazdasági és az utazási korlátozásokon is enyhíteni akarnak. Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti kereskedelem és információáramlás kiterjesztése mindkét fél érdekeit szolgálja.

"Amerika ma a múlt béklyóinak levetése mellett döntött egy szebb jövő, a kubai és az amerikai nép, valamint a világ érdekében" - jelentette ki az elnök, hangsúlyozva, hogy a mostani a legnagyobb változás Washington Kuba-politikájában az utóbbi több mint ötven évben.

Obama sajtótájékoztatóján spanyol nyelven üzent a kubai népnek. "Todos somos americanos (Mindannyian amerikaiak vagyunk)" - mondta a vezető, aki azzal indokolta bejelentését, hogy a kubai népet nem szolgálják az országra több mint fél évszázada kivetett amerikai büntetőintézkedések, és az Egyesült Államok többet tud tenni a kubai emberekért, ha javítja kapcsolatát a havannai kormánnyal.

Az elnök mindemellett leszögezte, hogy Kubának gazdasági reformokra van szükségre és javítania kell az emberi jogi helyzeten. Obama beszédében köszönetet mondott Ferenc pápának, amiért közvetített a felek között, és Kanadának, hogy helyszínt biztosított a több mint egy éven keresztül zajló titkos tárgyalásokra.

A képviselőház republikános elnöke bírál

Az amerikai képviselőház republikánus elnöke hevesen bírálta a két ország közötti közeledést. John Boehner úgy fogalmazott, hogy "a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot". Korábban egyes republikánus és demokrata szenátorok is elítélték Obama lépését. Marco Rubio kubai származású republikánus szenátor azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a közeledést Washington és Havanna között.

Obama sajtótájékoztatójával párhuzamosan Raúl Castro kubai elnök is országos jelentőségű bejelentést tett az amerikai-kubai viszonyról.

Castro bejelentette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását

"Kuba és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására - erősítette meg szerdán Havannában Raúl Castro kubai elnök.

A két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat Washington szakította meg 1961. január 3-án, két évvel a Fidel Castro vezette, s a Fulgencio Batista vezette diktatúra bukását hozó kubai forradalom győzelme után.

A legmagasabb szintű párbeszéd révén, amelynek része volt egy keddi telefonbeszélgetés Barack Obama amerikai elnökkel, sikerült előbbre lépni egyes, mindkét ország érdekeit érintő téma megoldásában - mondta a kubai kommunista vezető.

A kubai rádióban és televízióban egyenes adásban közvetített beszédében Castro hangsúlyozta, hogy a szigetországgal szembeni amerikai gazdasági embargó kérdését még meg kell oldani. "Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági blokád kérdése megoldódott volna" - mondta.

Megjegyezte: továbbra is vannak "erőteljes nézetkülönbségek" Washington és Havanna között, egyebek mellett az emberi jogokat, a külpolitikát és a nemzeti szuverenitás kérdéseit illetően, de a két országnak meg kell tanulnia "civilizált módon" együtt élnie. Kuba állást foglal a "kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd" mellett, anélkül, hogy kárt szenvedne Kuba nemzeti függetlensége és szuverenitása, és a havannai kormány kész tárgyalni mindezekről a témákról - jelentette ki.

Raúl Castro

Szabadon engedték Alan Grosst

A kubai hatóságok szerdán - emberiességi szempontokkal érvelve - az Egyesült Államok kérésére szabadon engedték Alan Gross amerikai segélymunkást, akit öt évvel ezelőtt, felforgató tevékenység vádjával 15 év börtönre ítéltek. Gross-szal kapcsolatban december elején a washingtoni külügyminisztérium azt hangoztatta: ha Havanna emberiességi okokból szabadon engedné a férfit, azzal "lebontana egy súlyos akadályt a konstruktívabb kapcsolatok kialakítása előtt".

A kubai ötök

Castro megerősítette, hogy a Washingtonnal kötött, bebörtönzött kémek kicseréléséről szóló megállapodás keretében hazaérkezett Kubába három, korábban az Egyesült Államokban 16 éven át bebörtönzött kubai hírszerző. Gerardo Hernández, Ramón Labanino és Antonio Guerrero, akiket 2001-ben ítéltek sokévi börtönre kémkedés miatt, "ma megérkeztek a hazájukba" - mondta Castro. A három férfi a "kubai ötök" néven ismertté vált csoport tagja volt. Őket 1998-ban tartóztatták le Floridában, majd három évvel később hosszú börtönbüntetésre ítélték őket azzal a váddal, hogy Kubának kémkedtek az emigránsok körében. Kettő közülük már korábban letöltötte a büntetését.

Castro megerősítette azt az értesülést is, amely szerint Kuba Alan Grosson kívül szabadon enged és az Egyesült Államokba küld egy közel húsz éve fogva tartott, az Egyesült Államoknak való kémkedésért elítélt kubai származású férfit is. A meg nem nevezett férfinak amerikai források szerint szerepe volt mások mellett az "ötök" leleplezésében is.

A hazaérkező Alan Gross

A kubai elnök köszönetet mondott a Vatikánnak a közvetítésért és Kanadának, hogy "háttértámogatást" adott a kubai-amerikai viszonyban beállt fordulathoz. A titkos tárgyalások több hónapon át tartottak. Bizonyos washingtoni körökben már korábban felvetették a kapcsolatok javításának szükségességét, amelynek a The New York Times október óta nyolcrészes cikksorozatot szentelt.

Ferenc pápa üdvözölte az eseményeket

A Vatikán szerdán elismerte, hogy közvetítői szerepet játszott az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledés előmozdításában. Októberben amerikai és kubai delegáció is tárgyalt a Vatikánban.

Ferenc pápa mély megelégedéssel fogadta az Egyesült Államok és Kuba történelmi döntését a két ország közötti diplomáciai kapcsolat helyreállításáról - közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

A szentszéki államtitkárság közleménye szerint az egyházfő az utóbbi hónapokban Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnökhöz is külön-külön levelet intézett a "közös érdekű humanitárius kérdések, többek között a fogva tartott személyek helyzetének megoldása, valamint a két fél közötti kapcsolat újraindítása érdekében". A vatikáni diplomácia közölte, hogy októberben amerikai és kubai delegáció is tárgyalt a Pietro Parolin bíboros vezette szentszéki államtitkárságon.

A Vatikán közreműködött a korábban Kubában bebörtönzött Alan Gross amerikai segélymunkás szabadon engedésében. Barack Obama köszönetet mondott a Vatikánnak, és ezt tette Raúl Castro is, aki a kubai-amerikai viszonyban beállt fordulattal foglalkozó televíziós beszédében szerdán köszönetet mondott a Vatikánnak a közvetítésért és Kanadának, hogy ehhez háttértámogatást adott.

A Vatikán közvetítéséről elsőként egy a névtelenségéhez ragaszkodó magas rangú amerikai illetékes nyilatkozott. Hangsúlyozta, nagyon ritkán fordul elő, hogy egy pápa politikai ügyben ilyen személyes beavatkozáshoz folyamodik. Hangsúlyozta, hogy az egyházfő akciója nagymértékben előrelendítette az ügyet. A tárgyalások a két küldöttség között a Vatikán által rendezett találkozón zárultak le. Kormányszinten ezen csak a Vatikán vett részt - mondta az amerikai illetékes.

December 15-én is Kubáról volt szó Pietro Parolin szentszéki államtitkár és John Kerry amerikai külügyminiszter vatikáni megbeszélésén, amelyen a washingtoni diplomácia vezetője a Vatikán segítségét kérte a bezárás előtt álló guantanamói fogolytábor rabjainak humanitárius segítése érdekében is.

II. János Pál volt az első pápa, aki 1998-ban Kubába látogatott. Az egyházfő útja alkalmával a Vatikán több mint kétszáz politikai fogoly szabadon engedését kérte, ezek közül Fidel Castro 106-nak adta vissza szabadságát. A lengyel pápa látogatása alkalmával történt meg először, hogy a kommunista Fidel Castro nem katonai egyenruhában, hanem öltönyben fogadta vendégét. XVI. Benedek 2012-ben járt a szigetországban.

USA-KUBA - Kétoldalú kapcsolatok 1959-től

1959. január 1. - Összeomlott Fulgencio Batista y Zaldívar rezsimje és az államfő elmenekült az országból.

1960. - Kuba mintegy 1 milliárd dollár értékű amerikai földtulajdont államosított. Az Egyesült Államok kereskedelmi embargóval reagált.

1961. január 3. - Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával.

1961. április 17.- Kubai emigránsok - CIA-támogatással - megkísérelték megdönteni Castro uralmát, a Disznó-öbölbe tervezett partraszállásuk azonban kudarcot vallott.

1962. október - Az Egyesült Államok leleplezte, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a szigetre, ezért J. F. Kennedy amerikai elnök elrendelte a szigetország tengeri blokád alá vételét. A két nagyhatalom végül olyan kompromisszummal zárta le a kubai rakétaválságot, amelynek értelmében a Szovjetunió kivonta rakétáit a térségből, az USA pedig ígéretet tett, hogy nem indít több támadást a térség ellen.

1977. szeptember 1. - Megnyílt az amerikai érdekképviseleti iroda Havannában.

1980. április-szeptember - Mariel kikötőjén keresztül 124 ezer kubai hagyta el az országot, miután Fidel Castro kubai elnök bejelentette: aki akar, szabadon elmehet az országból.

1983. október - Amerikai fegyveres erők megszállták a karibi Grenadát, azt követően, hogy az országban kubai segítséggel államcsínyt hajtottak végre.

1994. - A két ország megállapodást írt alá, hogy megállítsák az Egyesült Államokba irányuló illegális migrációt.

1996. március 12. - Bill Clinton amerikai elnök aláírta a Helms-Burton törvényt, amely szigorította a Kuba elleni amerikai szankciókat.

1998. január 21-25. - II. János Pál pápa Kubába látogatott.1998. szeptember 12. - Miamiban letartóztattak tíz személyt, akiket azzal vádoltak, hogy a kubai kormány megbízásából kémkedtek az Egyesült Államokban. A nyolc férfi és két nő egy kubai hírszerző hálózat tagjai voltak, s Miamiban és annak tágabb körzetében tevékenykedtek. A gyanúsítottak közül ötöt, Ruben Campát (Fernando Gonzalez), René Gonzalezt, Gerardo Hernandezt, Luis Medinát (Ramon Labanino) és Antonio Guerrerót később a kubai hírszerzés tisztjeként azonosítottak.

1999. - Bill Clinton amerikai elnök enyhített a kubai utazási korlátozásokon.

1999. november 25. - Elián Gonzalez ötéves kubai kisfiú édesanyjával együtt illegálisan próbált eljutni Floridába: csónakjuk elsüllyedt, s a rajta lévők közül a kisfiún kívül mindenki életét vesztette. A fiút az amerikai parti őrségnek sikerült kimentenie, és a Floridában élő távoli rokonainál helyezték el, de Kubában maradt édesapja a hazatérését követelte, azt állítva, hogy gyerekét akarata ellenére vitték el az útra. A kisfiút 2000. április 22-én az amerikai szövetségi hatóságok erőszakkal elvették Miamiban élő rokonaitól, és visszajuttatták Kubában élő apjához.

2001. december 13. - Floridában életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Gerardo Hernandezt, akit június 9-én bűnösnek talált az esküdtszék Kuba javára folytatott kémkedés, valamint emberölésre irányuló összeesküvés bűntettében. Hernandez kubai kémhálózatot irányított Dél-Floridában. Az emberölésre irányuló összeesküvés annak a kisrepülőgépnek a tragikus esetéhez kapcsolódott, amelyet - fedélzetén egy kubai emigráns szervezet négy emberével - 1996 februárjában lőttek le a kubaiak.

2002. május 12-16. - Fidel Castro kubai államfő meghívására Havannába látogatott Jimmy Carter volt amerikai elnök. Személyében először látogatott, bár már nem hivatalban lévő, amerikai elnök Kubába. Előtte Calvin Coolidge elnök járt ott 1928-ban.

2006. július 31. - A havannai televízióban és rádiókban felolvasták a Fidel Castro államfő által megfogalmazott közleményt, amely szerint a megfeszített munka megrendítette egészségét, sürgős műtétre van szüksége, és az öccsét, Raúl Castrót bízta meg, hogy ideiglenes hatállyal átvegye az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kubai Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását.

Fidel Castro

2008. február 19. - Fidel Castro végérvényesen lemondott az államtanács elnöki (államfői) tisztségéről és a főparancsnoki posztról. Február 24-én a kubai nemzetgyűlés Raúl Castrót választotta meg az államtanács elnökévé.

2009. december 4. - Havannában őrizetbe vették a 61 éves Alan Grosst, a külföldi országoknak gazdasági fejlesztési segítséget nyújtó Development Alternatives nevű amerikai szervezet szerződéses alkalmazottját. A kubai hatóságok konkrétan azzal vádolták, hogy mobiltelefonokat, számítógépeket és egyéb kommunikációs eszközöket osztogatott a szigetországban az ellenzék képviselői között, s emellett feltehetően kémkedett. 2011. március 12-én egy havannai bíróság államellenes bűncselekmények vádjával tizenöt évi börtönre ítélte. Augusztus 5-én egy kubai fellebbviteli bíróság helyben hagyta az első fokon kiszabott börtönbüntetést.

2011. október - Az 1998-ban bebörtönzött öt kubai közül feltételesen szabadlábra helyezték René Gonzalezt.

2013. február 24. - A kubai parlament újraválasztotta Raúl Castrót Kuba elnökévé, és a 82-ik életévében járó politikus bejelentette, hogy ötéves mandátuma lejárta után, 2018-ban már nem vállal újabb elnöki megbízatást.

2014. február - Az 1998-ban bebörtönzött öt kubai közül szabadon engedték Ruben Campát.

MTI/para