Titkos atomerőművet gründol a Fidesz – 30 év múlva derülhet ki, mit írt alá Orbán és Putyin

2015. március 3. - 17:41 | Külföld

A paksi atomerőmű orosz pénzből finanszírozott bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el kedden az Országgyűlés, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházással kapcsolatos egyes adatok harminc évig titkosak. A kormányoldal szerint a módosítás összhangban van az információszabadságról szóló törvénnyel, és csak nemzetbiztonsági okokból lehet titkosítani. Ellenzéki pártok szerint az alkotmánnyal és több törvénnyel ellentétes az elfogadott jogszabály. Többen Áder János államfőhöz és az alapjogi biztoshoz fordulnak alkotmányossági felülvizsgálat kezdeményezését kérve.

Az Országgyűlés által 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadott módosítás egyebek mellett kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A módosítás egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb része elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

Seszták Miklós fejlesztési miniszter eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. A tárcavezető korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.

A Fidesz szerint a paksi atomerőmű fejlesztésével tovább nő Magyarország energiabiztonsága, és tovább csökkenhet az áram ára. Közleményükben az áll: az atomenergiai beruházás, mint minden más országban, nemzetbiztonságilag kiemelt beruházás, ezért "mindannyiunk érdeke és mindannyiunk biztonságát védi bizonyos, a beruházással kapcsolatos információk fokozott védelme". A kormánypárt szerint a most elfogadott módosítás az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban kizárólag olyan üzleti és műszaki adatok vonatkozásában teszi lehetővé a 30 évre szóló titkosítást, amely nemzetbiztonsági okok miatt indokolt.

Az MSZP azt írta közleményében: a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta "Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt", amely szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz "lenyúlását" teszi lehetővé. Úgy vélték: a paksi beruházás titkosításával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt, és ellentétes az infotörvénnyel. Azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak - tette hozzá. Közlése szerint nem igaz az a kormányzati érv, miszerint európai norma a titkosítás, és francia, finn valamint brit ellenpéldát említett. A párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot.

A Demokratikus Koalíció szerint a következő kormánynak megismerhetővé kell tennie a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, titkosított adatokat. Varju László, az ellenzéki párt alelnöke azt mondta: jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják az adatokat. A törvényt Áder János nem írhatja alá és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell - szögezte le.

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény-ellenes döntést hozott a titkosítással, amelyet hatalmas korrupciós kockázatnak neveztek. A párt már korábban Áder János köztársasági elnökhöz fordult. Közlésük szerint rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteit titokban lehetne tartani.

Szintén az államfőhöz és Székely László alapjogi biztoshoz fordul a Párbeszéd Magyarországért, a törvény aláírásának megtagadását, illetve alkotmányossági felülvizsgálat kezdeményezését kérve. Álláspontjuk szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke elfogadhatatlannak nevezte a törvénymódosítást. Bírálta, hogy a kormány mérlegelheti, milyen üzleti, műszaki, technológiai adatok kerülnek be abba a körbe, amelyek nem közérdekűek. Szerinte a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházásnál.

A törvény elfogadását követően nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát - tájékoztatta a TASZ közleményben az MTI-t.

Az MSZP, az Együtt és a DK kedden azt is kifogásolta, hogy Apáti István jobbikos képviselő nem vett részt a szavazáson, így tudták elfogadni a kormánypártok a kétharmados többséget igénylő módosítást. Szerintük a Jobbik ezzel segített a kormányoldalnak. Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő úgy reagált, hogy Apáti István azért nem vett részt a keddi parlamenti szavazásokon, mert halálos fenyegetéseket kapott, ezért családjával maradt.

mti/para