A CIA dróncsapásaira Pakisztánban kevesebb megkötés vonatkozik, mint máshol
Barack Obama elnök 2013-ban megszigorította az amerikai dróncsapásokra vonatkozó szabályozást, de Pakisztán esetében titokban szabadabb kezet adott a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA), mint máshol. Kivételezés híján a CIA-nak feltehetően pótlólagos adatgyűjtést kellett volna végeznie a két nyugati túsz életébe kerülő januári dróntámadást megelőzően - írta hétfői számában a The Wall Street Journal című amerikai napilap.
A 2013-as szabályozás célja a polgári áldozatok számának csökkentése volt. A célszemélyek esetében Obama megkövetelte annak bizonyítását, hogy azok közvetlen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra.
Az elnök a múlt héten bocsánatot kért és személyes felelősséget vállalt amiatt, hogy egy január 15-i pakisztáni dróncsapásban életét veszette két túszul ejtett nyugati segélymunkás, az amerikai Warren Weinstein és az olasz Giovanni Lo Porto. Barack Obama ugyanakkor, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, kijelentette, hogy a támadás teljes mértékben összhangban állt a térségbeli amerikai terrorelhárítási műveletekre vonatkozó irányelvekkel.
Az amerikai "drónprogram" részletei titkosak, Obama elnök azonban, hogy megvédje a pártján belülről érkezett bírálatoktól, 2013-ban, a Nemzeti Védelmi Egyetemen elmondott beszédében néhány irányelvet mégis megnevezett.
Ezek közé tartozik, hogy a csapás elrendeléséhez a fenyegetésnek közvetlennek kell lennie és hogy csaknem teljes bizonyossággal kell rendelkezni afelől, hogy a műveletnek civil áldozatai vagy sérültjei nem lesznek. Illetékesek szerint a direktíva célja egyúttal az úgynevezett "kézjegyet hagyó csapások" (signature strikes) korlátozása és fokozatos kiiktatása.
Az utóbbi típusú csapások esetén a célszemélyről feltételezik ugyan, hogy militáns, de a személyazonossága nem ismert. Ilyen támadásokkal, különösen Pakisztánban, több al-Kaida-vezetőt öltek meg, mint "nagy értékű vezetőkre" mért célzott csapásokkal.
Pakisztán esetében a dróncsapások elrendelőit mentesítették a "közvetlen fenyegetés" igazolásának követelménye alól, legalább az amerikai csapatok Afganisztánból történő kivonásáig - amit az elnök a 2014 utáni időszakra is kiterjesztett. Ott az al-Kaidához való tartozás az amerikai kormány szemében már elegendő indok a megsemmisítéshez.
A CIA-nál egyébként, legalábbis a WSJ a szerint, a polgári áldozatok elkerülését célzó "csaknem bizonyosság" elvének követelményét sem tartják be annyira Pakisztánban, mint más országokban. (Jemenben a CIA a hadsereggel együtt folytat drónműveleteket, Szomáliában az amerikai haderő önállóan vet be pilóta nélküli repülőgépeket.)
Azt ugyanakkor a bírálók is elismerik, hogy a CIA "kézjegyét" viselő csapások az elmúlt évek során megritkultak és kevesebb polgári életet követeltek, mint korábban.
A lap szerint ha a Weinstein és a Lo Porto életét követelő csapás esetében is követelmény lett volna azt bizonyítani, hogy közvetlen fenyegetés áll fenn, akkor a CIA-nak további megfigyelést kellett volna végeznie a célobjektum környékén. Illetékesek szerint ugyanakkor nem világos, hogy ez csökkentette-e volna a túszok halálának valószínűségét.
A WSJ úgy értesült, hogy a nyugati túszok halálával járó csapást megelőző hetekben drónokról öt militánst figyeltek meg a január 15-én megsemmisített házban, akiknek egyikéről - anélkül, hogy tudta volna a pontos kilétét - a CIA azt feltételezte, hogy az al-Kaida egyik vezetője. Közvetlenül a támadás előtt a testhő-érzékelőkkel készített felvételeken az épület közvetlen környezetében három militáns volt látható, a vezető pedig odabent tartózkodott.
A csapás után azonban a romok alól hat holttestet emeltek ki. Utólagos feltételezés szerint Weinsteint és Lo Portót a pincében, vagy egy menekülőalagútban tarthatták fogva, ahol a szenzorok nem észlelték őket.
A CIA a militánsok február elején elfogott üzenetváltásából értesült arról, hogy két nyugati túsz életét vesztette. Az amerikai hírszerzés a dróncsapás helyett először egy pakisztáni katonai műveletet tett felelőssé a történtekért.
Weinstein családját a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) még februárban értesítette arról, hogy a túsz életét veszthette, de az ügyben folytatott vizsgálat egészen április elejéig eltartott. A lap szerint a kormányzatban egyetértés alakult ki, hogy el kell ismerni a hibát, amikor bebizonyosodott, hogy a CIA pilóta nélküli repülőgépe ölte meg a két foglyot.
A CIA szerepének elismerésével kapcsolatban azonban eltértek a vélemények. A lap úgy értesült, hogy a CIA, a külügy- és az igazságügyi minisztérium, valamint a Pentagon a dróncsapások folytatásának fontossága mellett érvelve ennek elhallgatása mellett foglalt állást. A nyíltság mellett érvelt Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Susan Power ENSZ-nagykövet és - meglepetésre - James Clapper, a 16 szakszolgálat munkáját irányító nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI).
Obama végül úgy döntött, hogy a hozzátartozókat a részletekről is tájékoztatni kell, a közvéleményt azonban csak arról, hogy Weinstein és Lo Porto "terrorelhárító művelet" következtében vesztette életét, valahol az afgán-pakisztáni határ közelében.
(MTI)
