IRÁNI ATOM: Vélemények az iráni atomprogramról kötött amerikai-iráni megállapodásról

2015. július 15. - 18:43 | Külföld

A világsajtó így reagált az az iráni atomprogramról kötött megállapodásra.

IRÁNI ATOM: Vélemények az iráni atomprogramról kötött amerikai-iráni megállapodásról

USA

Az amerikai sajtó az ország politikai elitjéhez hasonló megosztottsággal fogadta szerdán az iráni atomprogramról kötött előző napi megállapodást.

The New York Times

A The New York Times szerkesztőségi cikkében úgy vélte, ez "az utóbbi idők diplomáciatörténetének potenciálisan egyik legfontosabb következményekkel járó egyezménye". A megállapodás elérte, amit korábban sem "politikai pózolással", sem homályos katonai fenyegetéssel nem sikerült: legalább a következő 10-15 évre erős, ellenőrizhető korlátokat szab Irán atomprogramjának. Ezen kívül pedig "átformálhatja a közel-keleti politikát is".

A lap bírálta a megállapodás meghiúsítására törekvő republikánusokat és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, de azt is leszögezte: "senkinek ne legyenek illúziói" az Izraelt esküdt ellenségének tekintő, terrorszervezeteket támogató Iránnal kapcsolatban.

The Wall Street Journal

A The Wall Street Journal üzleti lap ezzel szemben - szintén szerkesztőségi cikkben - úgy vélte, a megállapodás szinte biztossá teszi, hogy Teherán a jövőben atomhatalommá válik majd, miközben korlátozza a jövőbeli elnököket abban, hogy ezt megakadályozzák.

A lap szerint az iráni atomprogramra kirótt ellenőrzési rendszer sokkal kevésbé szigorú, a szankciók feloldása viszont jóval veszélyesebb, mint amilyennek Barack Obama elnök láttatni akarja. Irán továbbra is az atombomba kifejlesztésének előszobájában lesz, miközben a szankciók feloldásával forrásokhoz és fegyverekhez jut majd. Az egyezmény "ahelyett, hogy leszámolt volna egy forradalmi rezsim nukleáris ambícióival, az atomfegyverek terjedésének új korszakát nyithatja meg" - vélte a lap.

The Washington Post

A The Washington Post szerkesztősége úgy értékelte, a megállapodás ugyan megakadályozza Iránt abban, hogy 15 évig atomfegyverhez jusson, de ha ez nem jár együtt Teherán külpolitikai magatartásának Obama által remélt jelentős változásával, akkor végül mégis csapnivaló egyezségnek bizonyul majd.

Az alku összetett és költséges, de előnyösebb, mint a legvalószínűbb rövid távú alternatíva, a feszültség éleződése Iránnal. A megállapodás sikere azon áll, hogy Obama teóriája annak politikai jövőjét illetően beigazolódik-e - vélte a Washington Post.

IZRAEL

Az izraeli lapok többsége szerdán a gyenge pontokra igyekezett rámutatni az iráni atomprogramról kötött megállapodást értékelve, mert szerintük az egyezmény ezek miatt nem szünteti meg, csak elodázza az atombomba előállításának veszélyét.

Jiszráél Hajom

A legelítélőbb hangon, A szégyen napja címmel a kormányhoz közeli Jiszráél Hajom című lap vezércikke ismertette a bécsi egyezményt. Boáz Bizmut vezető publicista egyenesen azt állítja, hogy a történelem nem fog megbocsájtani Barack Obama amerikai elnöknek, mert "kóserré tette", a nemzetközi jóváhagyás pecsétjével látta el "a terrort exportáló Iránt".

Az egyezmény a cikk szerint egyértelműen rossz, mert csak elhalasztja az atomfegyverkezést, és sorsára hagyja Amerika leghívebb közel-keleti szövetségeseit, Szaúd-Arábiát és Izraelt. Bizmut úgy véli, hogy Obama "nem érti bár, de tegnapi ellenségét úgy fogadta barátjává, hogy az nem változott meg érdemben".

A szerző az 1938-as, Hitlerrel kötött müncheni egyezményhez hasonlítja a kompromisszumot, naivnak és vaknak nevezi az Európai Uniót is. A megállapodást veszélyes szerencsejátéknak minősíti, és úgy véli, megszegése esetén kétséges a Teheránt sújtó szankciók újraélesztése.

Felrója hibájául azt is, hogy nem korlátozza az iráni nukleáris kutatást és fejlesztést, s hogy megmaradtak az atomlétesítmények, vagyis Teherán továbbra is dúsíthat uránt.

Jediót Ahronót

Ron Ben Jasaj, a Jediót Ahronót című lap külpolitikai szakértője szerint a megállapodás visszahozta a katonai beavatkozás lehetőségét. Úgy véli, hogy a nagyhatalmak bizalmon alapuló egyezményt kötöttek "a közel-keleti észjárás ellenében", melyben "a fegyverkezés ellenőrzése olyan lukacsos, mint a svájci sajtok", miközben "Teherán már bizonyította, hogy a csalások szakértője".

Ben Jasaj szerint diplomáciai remekmű született Bécsben, amely viszont nem akadályozza meg, csak elodázza az iráni atomfegyvert, és így annak kifejlesztése nem a világ jelenlegi vezetőinek regnálása alatt történik majd meg.

Obamának meg kell küzdenie a megállapodásért a kongresszusban, de sikerülni fog, ez lesz fő külpolitikai öröksége, noha lemondott eredeti célkitűzéseinek egy részéről.

Ron Ben Jasaj vélekedése szerint felhozható a megállapodás mellett, hogy ha Irán betartja annak pontjait, akkor csak 10-15 év múlva lehet atombombája, és ezt egy régebbi terv szerint Izrael is csak évekkel tudta volna fegyveres csapással elodázni. Ebben az esetben legalább egy évre lesz szüksége Teheránnak az első atombombához.

Ha viszont az iráni vezetés megszegi az egyezményt, akkor már késő lesz megtorpedózni, késleltethetik az ellenőröket, és heteken belül nukleáris fegyverük lehet. Ráadásul ballisztikus rakétákat is fejleszthetnek a célba juttatásukhoz, s két év múlva akár kereskedhetnek is fegyverekkel.

A szerző szerint az egyezmény létre nem jötte sem segített volna, hiszen Teherán a szankciók mellett is elkészíthetné az atombombát. Ben Jasaj szerint mindenképpen fel kell készülni rá, hogy Irán folytatja erőfeszítéseit a nukleáris fegyverkezés érdekében, s ezt akár katonai eszközökkel is meg kell akadályozni.

A szakértő úgy vélte, hogy Izraelnek jobb kapcsolatot kell kiépítenie az Obama-vezetéssel és a Nyugattal. Megítélése szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök republikánusokkal való együttműködése nem lesz képes megakadályozni az egyezmény elfogadását az amerikai kongresszusban, viszont tovább rontja a két ország viszonyát, miközben nincs idő kivárni a következő elnökválasztást.

Háárec

A hivatalos kormányzati véleménnyel általában szemben álló, baloldali-értelmiségi Háárec című újság szakértője, Barack Ravid elemzésében azt állítja, hogy Iránnal nem is létezhet jó egyezmény.

A bécsi megállapodás szerinte is számos problémás pontot tartalmaz, ugyanakkor olyan lépésekre készteti Iránt, amelyeket másképpen nehéz lehetett volna elérni. Értékelése szerint a Nyugathoz közeledő, nyugati cégekkel teli Teherán kevésbé lesz majd veszélyes Izraelre.

Ravid igazat ad John Kerry amerikai külügyminiszternek, aki túlzónak vélte Benjámin Netanjahunak az egyezményt ostorozó keddi szavait. Noha a megállapodás szerinte sem jó, azt állítja, hogy az iráni atomprogram ügyében nem is születhet jó egyezség.

Barack Ravid gyenge pontnak látja egyebek közt az Iránt sújtó szankciók megújításának módszerét az alku megszegése esetén, az ENSZ ellenőreinek hosszú várakoztatását gyanús létesítmény felfedezésekor, s az urándúsító centrifugák enyhe korlátozását.

Gondot okozhat szerinte a rakéta- és fegyverembargó feloldása öt, illetve nyolc éven belül. Emiatt félelmetesnek tartja még az elképzelését is annak, hogy miként növelheti ez a cikkely a radikális síita Hezbollah vagy a Hamász szélsőséges palesztin szervezet arzenálját.

Viszont pozitívumnak tekinti, hogy Teherán lemond urándúsító centrifugáinak kétharmadáról, feladja dúsított uránjának kilencvennyolc százalékát és korlátozza a további dúsítást.

Ravid szerint az ENSZ ellenőreinek huszonöt éves jelenléte jelentősen, hosszú időre csökkenti az iráni atomfegyver veszélyét. Mint írja, egy évtized a Közel-Keleten maga az örökkévalóság, hiszen elég körülnézni, mi történt errefelé csak az utóbbi öt évben. Irán számára adott a nyugati nyitás lehetősége, s Washingtonhoz való közeledése Izrael számára kevésbé veszélyessé teheti az iszlám köztársaságot.

NAGY-BRITANNIA

Financial Times

A Financial Times brit gazdasági, politikai napilap szerdai európai kiadása kiemeli: háromszoros hurrá a tökéletlen megállapodásnak, mert minden más lehetőség rosszabb lett volna.

A szerző, Philip Stephens szerint a folyamatos csúszások, a kölcsönös gyanakvás miatt várható volt, hogy a megállapodás kiábrándító lesz, de a történelem valószínűleg pozitívabban ítéli majd meg az egyezséget.

A lap az izraeli reagálásról megjegyzi: Benjámin Netanjahu miniszterelnök tiltakozása egyre hangosabb, és bizonyos értelemben téveszmés, amikor azt mondja, hogy Irán meg akarja hódítani a világot. "Netanjahu válasza az iráni atomprogramra mindig is az volt, hogy újabb háborút kell indítani" - írja a lap.

Barack Obama a szerző szerint abban bízik, hogy a megállapodás politikai örökségének része lesz, mert míg elődje háborúkkal akarta átalakítani a geopolitikai realitásokat, Obama célja annak bizonyítása, hogy a diplomácia, még ha kényszerítő jellegű is, alkalmasabb erre a feladatra.

Stephens szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az alku hiányosságait. Úgy véli például, hogy az új, szigorú ellenőrző rendszer dacára Irán esetleg folytathatja titkos, hadászati célú atomprogramját, mert hirtelen több tízmilliárd dollárhoz, és olyan technológiákhoz fér majd hozzá, amelyekhez eddig nem tudott, s ha megszegi ígéretét, utána már nehéz lesz visszaállítani a hatékony szankciókat. Amelyek ugyanakkor eddig sem nagyon akadályozták Iránt atomprogramjában; Teherán megszázszorozta uráncentrifugái számát, amerikai számítások szerint pedig 3 hónapra került attól, hogy atomfegyverhez szükséges mennyiségű hasadóanyagot állítson elő.

Az egyezség ugyanakkor rendkívüli módon megnehezíti, hogy Irán kibúvót találjon, s ésszerű azt remélni, hogy az alku megváltoztatja a teheráni motivációkat. "Ha visszatér a nemzetközi közösségbe, miért akarna Irán, s főleg az iráni nép visszatérni a szankciós száműzetésbe, vagy miért kockáztatna egy amerikai támadást nukleáris létesítményei ellen?" - teszi fel a kérdést Stephens, aki szerint a megállapodás az iráni pragmatikusoknak kedvez, s megváltoztathatja a régió erőviszonyait. Idővel a rezsim rájöhet, hogy jobban jár, ha a térséget sújtó megannyi konfliktus békésen rendeződik - írja a Financial Times.

A lap úgy véli, hogy a régiót jelenleg kaotikus erőszak sújtja, s csak a regionális hatalmak támogatása révén lehet helyreállítani a rendet. Az újság azt is megjegyzi, hogy az optimisták méltatják, hogy amerikai, európai, orosz és kínai együttműködéssel jött létre a megállapodás, és ez a jövőben is minta lehet. A legerősebb érv viszont a megállapodás mellett az, hogy ennél nem volt jobb lehetőség, minden más opció rosszabb.

"Irán nukleáris képességeit nem lehet megszüntetni, sem szétbombázni, csak abban lehet bízni, hogy meggyőzhető arról, hogy jobb neki bomba nélkül" - írja Philip Stephens, megjegyezve, hogy az alku megtorpedózására készülő amerikai politikusoknak van bőven okuk nem szeretni a megállapodást, csak éppen nekik sincs hiteles alternatívájuk ehelyett.

NÉMETORSZÁG

A német lapok mindenekelőtt az Irán előtt megnyíló lehetőségekre mutattak rá a perzsa állam atomprogramjáról kötött keddi bécsi megállapodással kapcsolatban, és a szerdai kommentárokban azt is hangsúlyozták, hogy sok a kockázat és a bizonytalanság az egyezmény körül.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárja szerint Irán "kétszeresen profitál" a megállapodásból, mert fokozatosan feloldják a szankciókat és az iszlám köztársaság nem lesz többé "kitaszított". A büntetőintézkedések visszavonása azonban nem lesz gyors folyamat, és Iránnak bizonyítania kell majd, hogy hatékonyabban tudja stabilizálni a térséget, mint Szaúd-Arábia - írta a FAZ.

Frankfurter Rundschau

A baloldali Frankfurter Rundschau szerint a megállapodás hozzájárul az "instabil" régió biztonságának erősítéséhez, és új politikai és gazdasági lehetőségeket nyit meg. "A megállapodás feletti örömnek azonban nem szabad elvonni a figyelmet a veszélyekről, amelyek éppen az egyezség révén keletkezhetnek" - írta a Frankfurter Rundschau.

Süddeutsche Zeitung

A liberális Süddeutsche Zeitung szerint a bécsi megállapodást "háromféleképpen lehet értékelni, optimistán, realistán és pesszimistán. Azt pedig, hogy melyik szemlélet helyes, vagy talán - eltérő időpontokban - mind a három helytálló, valószínűleg csak egy-két évtized múlva lehet megállapítani" - írta a müncheni lap, amely szerint "a megállapodással elkezdődik egy utazás az ismeretlenbe".

ARAB SAJTÓ

Hol óvatos jókívánságokkal, hol pedig nyílt bizalmatlansággal reagált a szerdai arab sajtó az iráni atomprogramról kötött megállapodásra, amely a kommentárok szerint gazdasági szempontból jó, de a biztonságra nézve rossz hírt jelenthet.

al-Ahrám

Az egyiptomi al-Ahrám című állami napilap címoldalán történelmi jelentőségűnek nevezte az Irán és a Nyugat között született egyezményt, amely azonban várhatóan teljesen megváltoztatja a közel-keleti erőviszonyokat.

A legnagyobb példányszámú egyiptomi újságban megjelent két kommentár egyike szerint az Iránnal szembeni gazdasági szankciók feloldása jelentősen serkenti majd Teherán kereskedelmi tevékenységét, s ez pozitív hatással lesz Egyiptomra is, mivel a Szuezi-csatornán áthaladó teherhajók számának növekedésével gyarapodni fog az észak-afrikai ország bevétele is.

A másik írás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomegyezmény nem szab gátat Irán aktív részvételének a Közel-Keleten dúló háborúkban, s a mostani diplomáciai diadalt követően a síita nagyhatalom várhatóan arra fog törekedni, hogy "növelje politikai és stratégiai befolyását a régióban, méghozzá az arab érdekek kárára".

A cikk szerint már Irán eddigi "negatív tevékenysége" is hozzájárult ahhoz, hogy az érintett országok törékeny felekezeti egyensúlya felboruljon, hiszen mindenhol a síiták hatalmának megszilárdításán, vagy kialakításán fáradozik.

Teherán például "minden erejével azon van", hogy az iszlám síita ágából kialakult alavita kisebbséghez tartozó Bassár al-Aszad szíriai elnök rezsimje hatalmon maradjon, s eközben Jemenben a síita húszi lázadók támogatásával megakadályozza, hogy bármifajta politikai megoldás születhessen a konfliktusban.

as-Sark al-Auszat

"Az atomegyezmény megnyitja a Gonosz kapuját" - olvasható az as-Sark al-Auszat című pánarab napilapban. A londoni székhelyű, de a szaúdi kormányhoz közel álló újság írása szerint a Nyugat az egyezség sikeres nyélbeütésének érdekében szemet hunyt Irán "destabilizáló politikája és a szomszédos országok belügyeibe való állandó beavatkozása" felett.

A kommentár szerint a Nyugat még afölött is átsiklik, hogy a "terrorral a terror ellen" címszó alatti "új politikai alapelvnek" megfelelően Teherán szélsőséges milíciákat támogat. Az író ezzel az iraki kormány oldalán az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet ellen harcoló, független síita alakulatokra utalt, amelyek nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint nem egyszer rendeztek vérfürdőt a szunnita kisebbség soraiban.

"Irán már akkor is egymás után lépte át a Gonosz kapuit, amikor a szankciók terhe alatt nyögött. Hogyan (fog eljárni, ha azok feloldása után) kifújta magát?" - zárja cikkét az szerző.

SZAÚD-ARÁBIA

Irán regionális ellenlábasa, a szunnita szaúdi királyság állami hírügynökségén keresztül intette óva Teheránt attól, hogy a megállapodásnak köszönhető javakat arra használja, hogy zűrzavart szítson a térségben.

SZÍRIA

A Teheránnal szövetséges Aszad-kormányhoz hű szíriai napilap, az al-Vatan ugyanakkor a nukleáris vita győztesének kiáltotta ki Iránt. "... a magát szabad világként beállító Nyugat háborúkat indított Irán ellen, nyomás alá helyezte, elszigetelte és szankciókkal sújtotta, azért, hogy így térítse el független útjáról. Harmincöt év konfrontáció után a világ elé most kiálló Irán szuverenitását és erejét már a Nyugat is elismeri" - olvasható a cikkben.

Mohamed el-Barádei

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt igazgatója, az egyiptomi Mohamed el-Barádei ugyanakkor Twitter-oldalán üdvözölte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között született megállapodást. A bejegyzés szerint "újból bebizonyosodott, hogy a bizalom kialakítására összpontosító, a tisztességet, a tiszteletet és a két fél biztonsági érdekeit figyelembe vevő párbeszéd a konfliktusok megoldásának egyetlen útja."

IRÁN

Az iráni lapok többsége üdvözölte az ország atomprogramjáról Teherán és a nagyhatalmak között létrejött megállapodást, néhány újság azonban kételyének adott hangot az előző napi egyezség végrehajtásával kapcsolatban.

A reformpárti Ebtekár napilap az iráni nép megkönnyebbüléséről számolt be és a megegyezés egyik "szülőatyjának" tartott Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert méltatta. A tárcavezetőt a cikk szerzője a perzsa államban hősként tisztelt Mohamed Moszadek volt kormányfőhöz hasonlította. Moszadek 1951-ben, demokratikus választással került Irán élére, de miután államosította a brit befolyás alatt álló Angol-Perzsa Olajtársaságot, egy, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által irányított puccsal 1953-ban megbuktatták.

A Donjaje Ekteszád gazdasági lap címlapján üdvözölte a "szankciók utáni korszak" kezdetét. "Megváltozott a világ" - írta az Etemád című mérsékelt újság, "diplomáciai forradalomnak" nevezve az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) közötti keddi megegyezést. A lap az előző napon sürgősséggel kiadott egy, a megállapodás témájának szentelt négyoldalas ingyenes különszámot, amely estére elárasztotta Teherán utcáit.

A Financial Asia című pénzügyi lap szerdai címlapján fehér háttérrel egyetlen szó szerepelt: "MEGÁLLAPODÁS". "Tizenkét év nukleáris konfliktusa ért véget" - ünnepelt a Gánún című újság, hangsúlyozva, hogy "feloldották Irán ostromát".

A konzervatív Kajhán című napilap ezzel szemben nem rejtette véka alá a kételyeit a megállapodással kapcsolatban, és úgy vélte, hogy a mérsékeltnek tartott Haszan Róháni iráni elnök és amerikai kollégája, Barack Obama eltérően értelmezik az egyezségben foglaltakat.

A Vatan Emrúz ultrakonzervatív újság is szkeptikus a megegyezéssel szemben. A lap azt írta a vezércikkében, hogy hatalmas kihívás lesz az egyezmény szövegének átültetése a gyakorlatba.

BELGIUM

La Libre Belgique

Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique történelminek nevezi az iráni megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy az iszlám köztársaság újra a nemzetközi közösség tagja lehessen.

A szankciók eltörlése jó hír az iráni gazdaság számára - állapítja meg a lap, amely szerint ez komoly siker mind az iráni, mind a nemzetközi, s kiemelten az amerikai diplomácia számára. Elemzésében a lap arra is kitér, hogy Barack Obama amerikai elnöknek még a kongresszussal is meg kell vívnia a politikai csatát (a megállapodás elfogadtatása érdekében), s az egyezség akkor lesz csak teljes siker Amerika számára, ha működik.

Rámutat arra is, hogy az üzleti szféra már a rajtvonalnál áll, belga cégek közül is sokan várják, hogy beléphessenek a szankciók feloldását követően az iráni piacra, többen már az elmúlt másfél évben megtették az első tapogatózó gazdaságdiplomáciai lépéseket is.

FRANCIAORSZÁG

A francia lapok Barack Obama amerikai elnök személyes győzelmeként értékelték szerdán a bécsi állapodást, amely Iránnak pedig lehetővé teszi, hogy visszatérjen a regionális és nemzetközi politikai színtérre.

Libération

Szerkesztőségi írásában a Libération történelminek nevezi a megállapodást. A baloldali francia lap szerint ez vitathatatlanul Barack Obama és Haszan Róháni iráni elnök személyes sikere. A Libération és a konzervatív Le Figaro szerint is az egyezség egyben Irán "nagy visszatérésnek a kezdete".

Le Figaro

A Le Figaro szerint nemcsak azért történelmi a megállapodás, mert a szankciók feloldásáért cserében garantálja az iráni atomprogram békés jellegét, hanem azért is, mert visszahelyez a nemzetközi színtérre egy komoly játékost a Közel-Keleten.

Les Échos

A Les Échos című vezető gazdasági lap arra hívta fel a figyelmet, hogy Teherán szalonképes partnerré válik, exportálhatja az olaját és fogadhatja a külföldi befektetőket. A lap szerint a francia cégek közül elsősorban az autóipar jár majd jól a 80 millió lakosú országban, ahova a 2012-ben kivonult Renault és Peugeot-Citroen végre visszatérhet. Egy iráni vállalattal már folynak a tárgyalások évente 400 ezer jármű gyártásáról - írja a lap, amely szerint a Total olajipari cég, amely valójában soha nem vágta el a szálakat, szintén jelentős befektetésre készül.

Rajtuk kívül az Airbus, a Danone és az LVMH luxuscég lehetnek a megállapodás potenciális győztesei. A katolikus La Croix szerint a szankciók feloldásával megindulhat egy gazdaságilag leromlott ország átalakulása, s bízni lehet a politikai nyitásban, és Irán diplomáciai kibontakozásában a kaotikus térségben.

OROSZORSZÁG

A Vedomosztyi című orosz napilap a bécsi megállapodást értékelve kiemeli, hogy azzal megszűnt Irán számkivetettsége, de Oroszországnak, amely fontos szerepet játszott az egyezség létrejöttében, nem érdemes gyors haszonra számítani a Teherán ellen hozott szankciók feloldásából.

Rosszijszkaja Gazeta

A Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap szerdán megjelent cikkében kiemelte, hogy az egyezség világpolitikai szempontból is fontos, hiszen az Oroszország elleni szankciók hatályba léptetése óta ez az első olyan megállapodás, amelyen a Nyugat és Moszkva egyenlő félként munkálkodott.

Kommerszant

A Kommerszant című napilap rámutatott, hogy Oroszország főként az atomenergetikai együttműködés erősítésével szeretné lefölözni a hasznot az Irán elleni szankciók feloldásából. Az orosz gazdaság számára ugyanakkor kedvezőtlen hatással járhat a kőolaj világpiaci árának csökkenése, ami várható, amint Irán visszatér majd a piacra. Az orosz gazdasági minisztériumban megerősítették, hogy Moszkva tárgyalásokat kezd Teheránnal a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek listájának bővítéséről, de több közös beruházás megvalósítását is tervbe vették atomerőműblokkok építésétől a kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárásáig.

Vedomosztyi

A független Vedomosztyi arra is felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2010-ben Iránnal szemben hozott fegyverszállítási tilalmat csak öt év múlva oldják fel, de akkorra az orosz Mig-29-es és Szu-35-ös típusú vadászgépeknek a kínai gyártmányú fegyverekkel kell majd versenyeznie az iráni piacért.

Alekszandr Dinkin, az orosz tudományos akadémia világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok kutatóintézetének igazgatója "érdekes példának" nevezte az iráni atomprogramról elért megállapodást annak fényében, hogy milyen rosszak Oroszország kapcsolatai az Európai Unióval és különösen az Egyesült Államokkal. Moszkva és a Nyugat együtt tudnak működni, ha érdekeik egybeesnek - állapította meg Dinkin a Vedomosztyinak nyilatkozva.

Nyezaviszimaja Gazeta

A Nyezaviszimaja Gazetának Nyina Mamedova, az orosz tudományos akadémia Közel-Kelettel foglalkozó kutatóintézete iráni részlegének vezetője úgy ítélte meg, hogy a nyugati államok érdekeltek az iráni energetikai szektor feltámasztásában, minthogy csökkenteni akarják az orosz energiahordozóktól való függőséget.

KÍNA

Zsenmin Zsipao

A Zsenmin Zsipao című központi kínai pártlap a "remény üzenetének" nevezte az iráni atomprogramról kötött bécsi megállapodást, s azt hangoztatta, bizonyítást nyert, hogy a párbeszéd, a diplomáciai erőfeszítések jelentették az egyetlen korrekt és hatékony útját a kérdés rendezésének. Hozzátetette, az is egyértelművé vált, hogy egyes országok erővel való fenyegetése és egyoldalú szankciói elfogadhatatlanok.

Hszinhua hírügynökség

A Hszinhua hírügynökség mérföldkőnek nevezi Irán történelmében a megállapodást, s szakértőjére hivatkozva azt vetíti előre, hogy a perzsa állam parlamentjében a reformer, mérsékelt erők kerülnek majd többségbe, s Haszan Róháni elnök egy második ciklusra is bizalmat fog kapni. A kétoldalú kapcsolatokra utalva megjegyezte, hogy az Iránban már aktív kínai olajvállalatok is üdvözölték az egyezséget és készek más külföldi vállalatokkal együttműködve az ágazat helyi fejlesztésében részt venni.

Global Times

A Washington és Teherán közti intenzív konfrontáció mindkét félnek több kárt okozott, mint hasznot, a bécsi megállapodás felszabadító érzést hozott a világnak, a maratoni tárgyalások eredményeképpen Irán visszatérhet a nemzetközi közösségbe - állapította meg szerkesztőségi cikkében a Global Times című angol nyelvű napilap. Azt is megjegyezte, a tárgyalásos megoldás jó példával szolgálhat a szintén nukleáris ambíciókkal rendelkező Észak-Korea számára is.

CSEHORSZÁG

Hospodářske Noviny

A Hospodářske Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap szerint a vitatott iráni atomprogramról aláírt megállapodás rendkívül fontosságú, ezért minden fenntartás és kétely ellenére esélyt kell adni megvalósítására.

"Csak a következő hónapok, évek dönthetik el azt, hogy a megállapodás történelmi határkőnek nevezhető-e, amelytől kezdve Irán nem jelent többé nukleáris veszedelmet. Megtörténhet az is, hogy az egész folyamat zátonyra fut. Ellenzői azonban semmiféle más megoldást nem tettek le az asztalra. Mivel igyekezetről van szó, megérdemli, hogy esélyt kapjon a sikerre" - szögezi le a tekintélyes újság szerdai kommentárja, amely csak egy hosszabb út kezdetének tartja a bécsi egyezséget.

Nincs igazuk azoknak a kritikusoknak, akik azt állítják, hogy Irán csak gazdasági előnyöket akart szerezni a megállapodás aláírásával - véli Daniel Anyz, a kommentár szerzője. Rámutat, hogy a tárgyalások utolsó szakaszában éppen Irán volt az, amely kompromisszumkészséget mutatott, és elfogadta tárgyaló partnerei több feltételét is, különösen ami a megállapodás betartásának az ellenőrzését illeti.

Ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy az iráni gazdaságot a szankciók valóban nagyon meggyengítették, ezért biztosan szüksége van arra, hogy lélegzethez jusson. "Iránnak kétségtelenül szüksége van a könnyítésekre" - állapítja meg a cseh újság.

SZLOVÁKIA

Pravda

A szlovákiai lapok közül a Pravda alapvető áttörésként értékelte az Egyesült Államok és Irán kapcsolataiban az iráni atomprogramról kötött megállapodást.

"Senki sem várja, hogy ezek után Washington és Teherán egymás karjaiba omlik, de egy jó irányba tett lépésről van szó" - írta Marián Repa, a lap kommentátora "Történelmi megegyezés" című írásában. Megjegyezte: a megállapodással Barack Obama is elégedett lehet, mert azzal, hogy "áttörte a bizalmatlanság falát", sikerült javítania külpolitikája megítélésén és nem utolsósorban az Egyesült Államok jóvátette azt, hogy az ötvenes években megbuktatta azt a demokratikusan megválasztott iráni kormányt, amely államosítani akarta az iráni olajkincset.

SME

A liberális pozsonyi Sme kommentárírója, a brit és kanadai állampolgársággal rendelkező Tom Nicholson hazardírozásnak nevezi az atomprogramról kötött megegyezést a "Bizalom mérföldköve" című szerdai írásában. "Nem lehet kétséges, hogy ha Irán továbbra is atomfegyverekre akar szert tenni, egy napon azt meg is teszi majd" - állítja Nicholson, aki szerint Obama "sikere" csak elodázza az iráni atomfegyverkezési törekvéseket. Megjegyzi: az Egyesült Államok a megegyezéssel arra játszik, hogy az iráni lakosság túlnyomó többsége, a már az 1979-es iszlám forradalom után született fiatalok számára vonzóbb lehetőség az olajkincs által hozzáférhetővé váló jólétet, mint folytatni a harcot a "nagy sátánnal".

LENGYELORSZÁG

Gazeta Wyborcza

A Gazeta Wyborcza lengyel baloldali liberális napilap szerint Irán továbbá is a Nyugat - különösen Izrael, az Egyesült Államok -, s a velük jó viszonyban lévő arab államok vetélytársa marad a megállapodás megkötése után is. A szerző, Mariusz Zawadzki úgy látja, bár Irán felfüggeszti atomprogramját, azt viszont nem ígérte meg, hogy többé nem támogatja a közel-keleti radikális csoportokat és azt sem, hogy „a teheráni ajatollahok az emberi jogok nyugati elveit érvényesítik majd Iránban”. A megállapodás mégis reményt ad arra, hogy a szankciók visszavonása, a nyitás a világra elősegíti, hogy az iráni reformerők kerekedjenek felül. Ebben a tekintetben a szerző szerint „történelmi jelentőségűnek” bizonyulhat a megállapodás.

Rzeczpospolita

A bécsi megállapodás "lehetne jobb is, de évekre elodázza a következő közel-keleti háború lehetőségét" - véli a Rzeczpospolita lengyel jobbközép napilap kommentátora. Bartosz Weglarczyk "nagyszerű hírnek" tartja, hogy Irán várhatóan tizenvalahány évig nem állít elő atomfegyvert, és kedvezően értékeli, hogy az iráni társadalom a következő években nyitottabbá válhat. Weglarczyk ugyanakkor megjegyzi: semmilyen diplomáciai megállapodás "nem szavatol semmit, amennyiben valamelyik fél nem őszinte szándékkal írja alá". A keddi megállapodás Irán rosszhiszeműsége esetén "csak ideiglenesen elodázza a katasztrófát". Amennyiben azonban Teherán belátja, "hogy érdekében áll inkább a világra nyílni, mintsem bombát gyártani", akkor a megkötött egyezmény "valóban történelmi jelentőségű” - olvasható a kommentárban.

AUSZTRIA

Die Presse

A Die Presse című osztrák lap szerint a megegyezés jobb, mintha semmilyen megállapodás nem született volna, mégsem szabad senkinek sem illúziókba ringatnia magát, ettől még nem köszönt be új korszak a Közel-Keleten.

A lap szerint az irániak elégedettek lehetnek, ugyanis nemcsak a szankcióktól szabadulnak meg, hanem a nemzetközi kivetettségtől is. Az is naiv gondolat lenne, ha bárki ettől várna egy mágikus nyitást az iráni belpolitikában, az emberi jogok helyzete a jelenlegi elnök alatt sem javult, Mir Hoszein Muszavi ellenzéki vezető házi őrizetben van - írja a cikk szerzője, aki szerint a nyugati politikusok mindenekelőtt egy témáról fognak vehemensen tárgyalni: az olajról és a gazdasági szerződésekről.

Der Standard

A Der Standard című osztrák lap véleménycikke szerint a megállapodás olyan, mint egy karácsonyfa, amelyre mindenki felaggatja a kedvenc díszét. A karácsonyfára kívánságok és elvárások is kerülhetnek, amelyeket azonban még nehezebb kezelni, mint a ténybeli kérdéseket. A szerző úgy véli, sem azonnali bel- és régiós politikai irányváltás nem várható Iránban, de a többi tárgyalófél közel-kelet politikájának megváltozására sem lehet majd számítani. A szerző szerint a következő napokban előforduló lehetséges viták nem jelentik rögtön az egyezmény bukását. Hozzáteszi: a mostani megállapodás a remény kezdetét jelenti.

MTI/para

Címkék: iráni atomprogram