IRÁNI ATOMALKU: Ez volt Irán legfőbb célkitűzése, Róhani szerint

Az államfő a nemzethez intézett televíziós beszédében hangsúlyozta, hogy az egyezséggel a nagyhatalmak elismerték az iszlám köztársaság urándúsításhoz való jogát, a jövőben pedig feloldják az országot sújtó szankciókat.

Elmondta, az Irán és a hatok - az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország - közötti tárgyalások azért vezettek sikerre, mert konfrontáció helyett "építő jellegű interakció" volt a felek között. Az elnök hozzátette, soha nem volt szemernyi kételye sem afelől, hogy végül eredményre fognak-e vezetni az egyeztetések.

Róháni emellett kiemelte, hogy a megegyezés "új légkört" teremt a térségbeli konfliktusok, például a jemeni vagy a szíriai polgárháború rendezéséhez.

"Ragaszkodni fogunk az elveinkhez a régióban, de a nukleáris megállapodás egészen biztosan új légkört fog teremteni a térségbeli válságok gyorsabb politikai rendezéshez" - hangoztatta az iráni államfő, hozzátéve, hogy a végső megoldást Jemenben és Szíriában is a politikai rendezés jelenti.

John Kerry amerikai külügyminiszter azt mondta vasárnap Egyiptomban, hogy az atomalku kétségkívül biztonságosabbá fogja tenni a Közel-Keletet.

Irán anyagi és katonai támogatást nyújt egyebek mellett az iraki és a szíriai kormánynak, valamint a jemeni síita húszi lázadóknak.

Az amerikai kongresszusnak és az iráni parlamentnek a következő hónapokban még jóvá kell hagynia a megállapodást.

A vitatott iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség legkorábban 2016-tól fokozatosan feloldja a perzsa állam ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat.

A többek által máris történelmi jelentőségűnek minősített megállapodást tizenhárom évi kölcsönös ádáz vádaskodás előzte meg. A nyugati hatalmak azzal vádolták Iránt, hogy titokban atomfegyverek kifejlesztésén dolgozott, míg a teheráni vezetés tagadta ezt.

MTI/par