Kodály Zoltánra emlékeznek

Budapesten a bölcsészkar magyar-német szakán, illetve a Zeneakadémián tanult és szerzett diplomát. 1905-ben kezdte el népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Zeneszerzőként a Psalmus Hungaricus-szal (1923) nemzetközi elismerésre tett szert, Háry János című daljátékával (1926) világsikert aratott. Műveivel a kórusmozgalmat is segítette.

Jelentős zeneelméleti tevékenységet folytatott, és a zeneoktatásban is érvényesültek elképzelései. A népzenekutatás mellett számottevő volt munkássága a néprajz, a zenetörténet, -esztetika, -kritika, az irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés terén. A magyar zene érdekében tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Egész életében az ifjúság zenei nevelésének fontosságát hagnsúlyozta, harcolt az iskolai énekoktatás, a zenei írás-olvasás (szolfézs) tantervekbe való bevezetéséért. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zeneoktatásban.

A Mester tájainkon is megfordult népdalgyűjtő útjai során. Felkereste Galántát, s bejárta a vidéket, ahol felnőtt. Járt Taksonyban, Alsószeliben, Felsőszeliben, majd Deákiban, Vágfarkason, Negyeden, Nádszegen, Pereden, Zsigárdon, Királyfán és másutt is.

Kodály Zoltán Budapesten hunyt el negyven évvel ezelőtt, 1967. március 6-án. A 2007-ben számos nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek meg róla belföldön és külföldön egyaránt.

(lv)

Legfőbb zenei művei:

Psalmus Hungaricus (1923)

Háry János (1926)

Székely fonó (1932)

Marosszéki táncok (1927—30)

Nyári este (1927)

Galántai táncok (1933)

Budavári Te Deum – Buda felszabadulásának 250. évfordulójára (1936),

Fölszállott a páva (1939),

Concerto (1940)

Ezekben a hetekben számos nagyszabású emlékhangversenyt és más rendezvényt tartottak. Néhány perccel ezelőtt koszorúzták meg Kodály Zoltán galántai emlékművét. Délután négytől pedig hazai és magyarországi kórusok adják elő a galántai városháza előtt legismertebb műveit.

-lelkes