90 éves lenne Charlie Parker dzsesszlegenda

2010. augusztus 27. - 16:24 | Kultúra
Augusztus 29-én lenne kilencven éves Charlie Parker, becenevén Bird, a dzsessztörténet egyik legnagyobb alakja, a bebop stílus megteremtője, a szaxofon nagysága.

A Missouri állambeli Kansas Cityben nőtt fel, ahol virágzott a dzsessz, a blues és a gospel. Hétéves korától szaxofonozott, s bár apja is muzsikus volt, kezdetben nem sok zenei tehetséget árult el, a legenda szerint az iskolai zenekarból ki is tették. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, helyi dzsesszegyüttesekben játszott és megállás nélkül gyakorolt. 1939-ben New Yorkba utazott és majdnem egy évig ott ragadt, hogy profi zenekarokkal játszhasson, tanulhasson - a világváros stílusa, atmoszférája átalakította zenéjét.

Első felvételeit Jay McShann zenekarával készítette, első szólóját 1941-ben rögzítették lemezre. Parker ekkor már olyan könnyedén fújta az altszaxofont, mintha a zenében repült volna, el is nevezték Birdnek, azaz Madárnak. Rövid chicagói kitérő után végleg New Yorkba költözött, mosogatásból tartotta el magát. Munkahelyén lépett fel a világ legjobb zongoristájának tartott Art Tatum, akinek technikája nagy hatással volt rá. Éjjelente Dizzie Gillespie, Thelonious Monk és Kenny Clark társaságában örömzenélt.

Ekkoriban alakult ki a dzsesszt forradalmasító bebop stílus. A szállóigévé vált mondat szerint "egy olyan zenét akartunk, amit +ők+ nem tudnak eljátszani". Az irányzat sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a játék technikai elemeire és az összetett harmóniákra, mint az énekelhető dallamokra. A számok jellemzői a gyors tempó, újszerű harmóniák, nehezen játszható nyolcados futamok és a hosszú rögtönzések voltak. A melódia, a ritmus újszerű megközelítését számos befutott nagyság elutasította, Louis Armstrong még ki is gúnyolta egy dalában, megkérdőjelezve létjogosultságát a swinggel szemben.

Parker pályafutásának legjelentősebb időszaka 1951-ig tartott, 1949-ben és 1950-ben átrándult Európába is. Régi álmát valóra váltva vonósokkal is készített felvételeket, 1949-ben a New York-i Clique klubot tiszteletére Birdlandnek nevezték át.

Útja azonban tizenéves kora óta tartó heroinfüggősége miatt lefelé vezetett. Fellépéseket mulasztott el, sokszor hangszerét is zálogba csapta, hogy pénzt szerezzen a drogra. Amikor Kaliforniában élt, a kábítószer hiányát alkohollal pótolta, egyszer még szállodai szobáját is magára gyújtotta. Fél évet töltött elvonókúrán, de a kezelés eredménytelennek bizonyult. 1954-ben kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, végül egy hotelszobában érte a halál 1955. március 12-én. A halál hivatalos okaként tüdőgyulladást és egy vérző fekélyt állapítottak meg, de májzsugorodást és szívrohamot is diagnosztizáltak. A halottkém 65 évesnek becsülte, pedig csak 34 éves volt.

Munkásságát számtalan kitűnő lemez dokumentálja, a dzsesszrajongó Clint Eastwood filmet forgatott életéről Bird címmel, New Yorkban teret neveztek el róla, és minden évben fesztivált rendeznek tiszteletére.

MTI/para

Címkék: Charlie Parker, jazz