Felavatták a kalandos sorsú Comenius-emléktáblát
A csehül Jan Amos Komenský néven emlegetett Comenius a morvaországi Nivnicében született 1592-ben, egyes kutatások szerint szülei Magyarországról vándoroltak ki. 1968-ban előkerült, saját kézzel írt végrendelete szerint eredeti neve Szeges János volt. Korán árvaságra jutott, ezután a Cseh-Morva Testvérek nevelték.
A tudós, pedagógus magyar gyökereit örökíti meg ez az emléktábla, amelyet még tavaly ősszel készíttetett el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), ám az eredeti helyszínen, vagyis a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karon akkor felemásra sikeredett az avatás, mert az egyetem vezetői vonakodtak a kihelyezéstől. A Független Hírügynökség információi szerint a campus által megkérdezett szakértők úgy vélekedtek: tudományosan és minden kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani az emléktáblán szereplő állításokat. Az egyetem szabályzata viszont kimondja: csak olyan emléktáblát lehet kirakni az intézmény területén, amely tudományos alapokkal alátámasztható.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke vasárnap, immár a Sárospataki Református Kollégium udvarán megtartott avató ünnepségen csalódottságának adott hangot azért, mert nem sikerült elérni azt, hogy a eredeti helyén helyezhessék ki a táblát. Ezzel együtt örömét fejezte ki, mert - mint elmondta - Comenius visszatért oda, ahol munkálkodott, vagyis a református iskolába. Hangsúlyozta: nem akarják elvitatni azt, hogy Comenius egy nagy cseh-morva gondolkodó volt, de ha végrendeletében maga is megemlékezik eredeti magyar nevéről, akkor ezt kötelező megismernie az utókornak is. Szégyennek nevezte viszont azt, hogy bár négy évtizede ismert a végrendelet tartalma, a mai magyar köztudatban nem szerepel az, hogy Comeniust eredetileg Szeges Jánosnak hívták.
FH/para
