Sziget 2011: A "fucking shit" nagy napja

2011. augusztus 13. - 14:01 | Kultúra
„Everybody wants to be famous, nobody wants to be nameless, aimless” – vallja Dizzee Rascal egyik rapdalában. A mondat első fele ráillik az ő pályafutására, a másik fele pedig a Prodigy tegnapi hasítására. Dizzee egy alulról jött szimpatikus rappersrác benyomását keltette, Keith Flint pedig szerencsére levetette gáz fehér öltönyét, amit két évvel ezelőtt viselt szigetes koncertjén.

De ne is szaladjunk ennyire előre, hiszen hatkor egészen markáns zúzást vágott le szintén a Nagyszínpadon a pár évvel ezelőtt újra összeállt Skunk Anansie. Ők azelőtt is elsősorban kopasz fekete énekesnőjüknek, Deborah Dyernek, vagyis Skinnek köszönhették sikerüket, aki eszméletlen mennyiségű energiát emésztett fel a tegnapi koncerten. Először fekete tollakkal feldíszítve, később azoktól megszabadulva szintén fekete, testhezálló ruhájában kígyózott fel s alá a színpadon. Láthatóan felspannolta a nagyszámú közönség, amely rendre ujjongással jutalmazta Skin energikus produkcióját, amibe belefért egy kis stagediving, valamint még az is, hogy gyakorlatilag sétált a nézőkön. Fantasztikus látványt nyújtott, amikor néhány tenyéren állva énekelt.



Félórás átállást követően lépett színpadra Dizzee Rascal. A még mindig csak 26 éves londoni suttyó mögött már négy album van, amelyeken érezhető a fejlődés, a nyers, külvárosi hiphoptól a néhol dubstep-, máskor elektro-alapú zenékig. Koncertje felépítése is a popsztár-státuszig való felemelkedés-történetét követte. Az első felében kaptak helyet korábbi grime-darabjai, amelyeket egy segédrapperrel adott elő. Az I Luv You, a Jus’ A Rascal vagy a Fix Up, Look Sharp még ficsúrként összerakott szerzeményei voltak, és bármennyire nem vagyok a műfaj nagy kedvelője, a számok annyira ritmusosak, és Dizzee hangja is annyira eltér egy átlagos hápogó rapperétől, hogy muszáj volt bólogatni, a kézzel jobbra-balra integetni, és a közönséggel együtt kurjantgatni.



A produkció második felében érkeztek a legutolsó albuma, a Tongue’N’Cheek darabjai, amelyen a legtöbb szerzeményt egy-egy mainstream dj-vel vagy popelőadóval közösen készítette. A Dance Wiv Me alatt Calvin Harrist egy másik énekes helyettesítte (pedig de jó lett volna, ha ő van ott, Calvin a tavalyi Sziget egyik legjobb koncertjét adta a Party Arénában). Ezt követően – bár kissé kínos –, de Florence Welch hangját felvételről engedték a You Got The Dirtee Love című, Dizzeevel közös szerzeményük alatt, de a felfokozott hangulatban ettől könnyen el lehetett tekinteni. Pár perces vastaps és „dizzeezés” után érkezett még a Holiday, és az Armand Van Heldennel közösen készített sláger, a Bonkers. Ez utóbbit én kifejezetten utálom, de az önfeledt tombolás ezt is elfeledtette velem. Dizzee nem az a típusú rapper, akiről minden létező ruhadarab lóg, és csíkszemekkel, szétcsapva érkezik a színpadra, majd végigszenved egy órát, kellően tudja spannolni a közönséget és önmagát, üresjáratok nélkül, precízen és határozottan le tud vezényelni egy ritmusos, harapós koncertet, jó pár „fucking shit”-tel. Jó volt látni és átélni.

Nehezebb volna ugyanígy nyilatkozni a Prodigyről, amely már számtalanszor lépett fel a Szigeten és a hozzá hasonló fesztiválokkal együtt gyakorlatilag minden évben ellátogat Magyarországra. A régi dicsfényében lubickoló bandára az idők során koncertenként legalább 20-30 ezer ember tapad divatból, pedig mostani lemezeik korántsem türközik valamikori erejüket. Keith Flint két évvel ezelőtt szinte világított fehér öltönyében, most fekete trikóban és az afeletti párducmintás mellényében kevésbé tűnt cikinek, de távolról sem olyan rémisztő lidércnek, mint egykor. Maxim Realityről pedig szerintem tíz éve le se mosták a sminket. A koncert eleji Breathe és a nem sokkal későbbi Firestarter még ütött egy kicsit, ám a Poison és a Voodoo People méltánytalanul lebutított verzióit kaptuk a produkció további pontjain, így odébb is álltunk. Egyébként vélhetően eddig a Prodigy koncertjén volt a legtöbb ember.



A mai nap általam leginkább várt fellépője Kate Nash, remélem a korai, hat órai időpont nem árt neki. Mellette lesz még Kaiser Chiefs és az Amy Winehouse helyére beugró Thirty Seconds To Mars, a világzenei színpadon Goran Bregovic és a Csík zenekar is zenél, az A38-Wan2 sátorba éjszaka pedig a dubstep forradalmárai, a Digital Mystikz és a Gaslamp Killer érkezik.



-sztb