Csökken a magyar oktatás presztízse a kárpátaljai szórványban is
A kárpátaljai szórványvidék iskoláiban magyarul oktató pedagógusok számára tartottak háromnapos konferenciát a napokban Beregszászon, a tanácskozáson fő témaként a szókincsfejlesztés és identitáserősítés szerepelt.
Kárpátalján a szórványmagyarság oktatását nagyobbrészt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezi, anyaországi alapítványi támogatással. A szórványoktatás több mint tízéves múltra tekint vissza Kárpátalja legtávolabbi térségében.
Az MTI érdeklődésére Punykó Mária, a KMPSZ szórványprogram-felelőse szerdán telefonon elmondta: a pedagógusszövetség szervezésében több mint 50 pedagógus oktat mintegy 800 gyereket 15 település ukrán tannyelvű iskoláiban és óvodáiban. Legtöbben a Rahói járásban tanítják a magyar nyelv ismeretére az ukrán közegben élő magyar nemzetiségű vagy magyar kötődésű tanulókat – tette hozzá.
A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy a szórványprogramot mára a Nagyszőlősi járás több olyan településére is ki kellett terjeszteni, ahol a lakosság jelentős része magyar, de helyben nincs magyar iskola. A szórványoktatás módjáról elmondta, hogy egyes helyeken intézményesített formában, egész osztályokat tanítanak magyarul, de ez a kivétel. Legtöbb településen vasárnapi iskola vagy fakultáció keretében folyik a magyaroktatás.
A programfelelős azt is közölte, hogy a KMPSZ nyaranta két tábort szervez a szórványtanulók számára, egyiket a hegyvidéken, a másikat Beregszászon, anyanyelvi közegben, míg a pedagógusoknak ugyancsak Beregszászon évente tartanak továbbképzést. Arról, hogy miként indítható a szórványban magyar nyelvoktatás, kifejtette: egy iskolában legalább öt szülőnek kell kérvényeznie a magyar tanórákat.
Punykó Mária elmondta: a szórványban is egyre érezhetőbb a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásban megjelent tendencia, hogy a magyar szülők inkább ukrán iskolába íratják gyermeküket, mert a régióban csökken a magyar nyelv és így a magyar oktatás presztízse is.
mti/para
