Mozi: Soderbergh műfajai (A bűn hálójában)
Steven Soderbergh azon rendezők közé tartozik, akik roppant tehetségesek, egyéni látásmódjuk van, s mindemellet munkamániásak is. Bár nem ártana rögtön korrigálni is, mert ha jobban belegondolunk, a sorolt tulajdonságokkal egyszerre vajmi kevesen rendelkeznek, sőt, a leírt típusba talán egyedül csak Soderbergh tartozik (napjainkban). Játszi könnyedséggel dobja össze filmjeit, a tekintet, ahogyan a megmunkálandó anyagra néz, ugyanolyan könnyed, mint filmjeinek hangneme. És itt kezdődnek a bajok.
Fél éven belül a második Soderbergh-filmet mutatták be nemrég a mozik, a szörnyen elcsépelt, de – gondolom – közönségcsalogató A bűn hálójában magyar címmel (a fordítók meg sem próbálták az angol eredeti – Haywire – visszaadását), a tavaly őszi a Fertőzés – Contagion c. vírusfilm volt. Rendezőnk majd minden filmjével, ahogy ez esetben is, valamelyik zsánerbe tesz kirándulást, s mindig látszik is a szándék, hol, milyen ponton szeretne szembemenni az adott műfaj szabályaival. Filmjei valóban szabálytalan zsánerfilmek, de mintha megijedne saját lehetőségeitől, ill. attól, hogy ha túl sok szabályt rúg fel, nem veszi majd a nagyközönség. Így aztán a produkciók kissé szagtalanok, se nem blockbusterek, se nem függetlenek igazán. Más kérdés, hogy nekem így is bejönnek, vagyis képes vagyok „elnézni” bizonyos sutaságokat – a Haywire esetében is, leginkább a forgatókönyvét.
A szerzők arra az elcsépelt alapszitura rántották össze a történetet, mely szerint egy titkos katonai akciókat vállaló cég (itt: magáncég, de a kormánynak dolgozik) elárulja ügynökét (itt: egy nő, Mallory Kane, aki ugyanolyan kemény, mint a férfiak máshol, de sokkal szexisebb), aki erre ráébredve megfizet mindenkinek, akinek csak lehetséges. Azt azért ne hallgassuk el, hogy a keretes elbeszélés használ azért az alkotásnak, a rendező ebben sem hazuttolja meg magát: az előzményeket hősünk egy autóút során meséli egy fickónak, mert az ő használja menekülésre. Az „elmesélés” azonban motivált, tehát nem csak a nézőknek szól, hiszen a hallgatónak (az utitársnak) meg kell jegyeznie jól a történteket, a neveket, helyszíneket, hogy pontossan számolhasson be a rendőrségen, ha úgy adódik (úgy adódott). A rendező korábbi filmjei közül e téren, de más tekintetben is, leginkább Az amerikai vérbosszúra megy vissza a Haywire, de a korábbi alkotás merészebb, a műfaji kódokat több szinten borítja.
A Hayware legfőbb újdonsága a hosszú beállításokban felvett akciójelenetekben rejlik, szemben a ma dívó sokvágásos megoldásokkal, valamint a 70-es évekbeli lassúbb akciófilmek megidézésében. Így aztán testközelből kapjuk a film testeit, érezzük, ahogy törik a szék, reped a csont. Mallory szerepére a civilben is bunyós Gina Carano kiváló választás volt, s olyan sztárok asszisztálnak neki, mint Ewan McGregor, Antonio Banderas, Michael Fassbender, Michael Douglas. Carano kiválóan megállja helyét, akinek különben ez volt az első főszerepe. Minden bizonnyal nem az utolsó: ha nem is drámai alakításokban, de látni fogjuk még.
(Haywire – A bűn hálójában, amerikai akciófilm, 2011)
-vg-
