Moldova György 80 éves

2014. március 12. - 12:27 | Kultúra

Március 12-én nyolcvanéves Moldova György, az elmúlt évtizedek egyik legolvasottabb magyar írója.

Moldova György 80 éves

Munkáskörnyéken, Kőbányán született és nevelkedett. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. 1955-ben megjelent és hatalmas feltűnést keltett első novellája, a Mandarin, a híres vagány. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az 1956-os forradalomban és szabadságharcban játszott szerepéért "menet közben" letartóztatták, az új osztályfőnök pedig azt akarta, Moldova változtasson témát. Erre nem volt hajlandó, a főiskolát otthagyva bányásznak állt, ezután több munkát kipróbált, volt kertész, javítóintézeti nevelő és konzervgyári munkás is. Élete akkor vett újabb fordulatot, amikor 1959-ben kazánszerelőként őt küldték ki a filmgyárba és ottani barátai rábeszélték, hogy írjon forgatókönyvet. A Gantner Jánossal közösen írt Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott maradt dramaturgként. Dolgozott Ádám Ottóval, Makk Károllyal, kilenc forgatókönyvet készített, de ezekből nem lett film. 1964-től szabadúszó.

Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket, emellett a hatvanas évek közepétől a rádiókabaré, a nyolcvanas évek közepén a Ludas Matyi című élclap és a Magyar Nemzet című napilap munkatársa volt. A rendkívül termékeny író nagyon sokat dolgozik, a lexikonban csak főbb műveinek felsorolása fél oldalt tölt meg, félszáz szépirodalmi, harminc riportkönyve jelent meg és több színdarabját is bemutatták, az általa írott könyvekből tizenötmillió példány kelt el. 2007 óta jelenik meg életmű-sorozata, művei digitalizálva a világhálón is olvashatók.

Korai elbeszéléseinek kedvelt témája a külváros világa volt, későbbi regényeiben morális hevület fűtötte hősök mondják ki erkölcsi ítéletét. Feldolgozott történelmi témákat is, például a Negyven prédikátor a hitükért gályarabságot szenvedett protestáns prédikátorokról, A napló Che Guevara életéről szól. Szatíráiban és aforizma-köteteiben a társadalmi fonákságokat és a közélet romlottságát ostorozza.

Talán a legnagyobb sikert riportregényei és szociográfiai jellegű írásai aratták. Ezekhez oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat eltöltve az adott területen. A maga korában revelációnak hatott a Tisztelet Komlónak, az Akit a mozdony füstje megcsapott, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus, a Bűn az élet megjelenése - utóbbi miatt rasszizmussal is meggyanúsították.

Az író megítélése vegyes: sokan a volt rendszer kritikusát látták benne, mások - főként utólag - úgy vélekednek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését. Moldova soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali szimpátiáit azonban soha nem titkolta. Nagy vihart kavart a közelmúltban Kádár Jánosról írott munkája, sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadja az egykori pártfőtitkár bűneit, akit "proletár szentnek" is nevezett. A világ talán legtöbbet focizó írója a Szocreál, később Hunreál jobbhátvédje volt, szavai szerint azért, mert ahhoz nem kellett ész, csak erő.

mti/para

Címkék: Moldova György