Sándorok, fények, hazatérések a Kassai Thália Színházban

2014. április 19. - 13:48 | Kultúra

A jelképes hazatérések napja volt április 17-e, csütörtök Kassán, a Thália Színházban. Hazatértek A kassai polgárok, Márai Sándor drámája a felelősségről és a lelkiismeretről. Visszatért Beke Sándor, a színházalapító. És ismét van és világít a Thália felirat, Európa legészakibb magyar színházának homlokzatán.

Április 17-e legfőképpen Márai Sándor A kassai polgárok című színművének volt a bemutatója a Thália Színházban. Az 1942-ben megírt epikusan hömpölygő, költői képekben tobzódó, szenvedélyes és tömény szövegnek több mint hat évtizedet kellett várnia, hogy az ihlető városban Kassán is színpadra kerüljön. A nyilvánvaló adósságtörlesztés mellett, két ok szólt amellett, hogy éppen most jöjjön létre ez az előadás. A 2014/15-ös évadban ünnepli a színház megalapításának 45. évfordulóját. Beke Sándor pedig idén töltötte be 75. életévét. Jubileum jubileum hátán, kézenfekvő tehát, ha egy megkerülhetetlen „kassai” szerző éppen most találkozik egy megkerülhetetlen „kassai” színházcsinálóval Kassán. Beke közel negyed század után tér vissza ehhez a drámához, Komáromban nagyszabású történelmi tablóként rendezte meg, Kassán viszont az intimszféra, a lelkekben játszódó kamaradráma érdekelte főként.

Április 17-én az ünnepi bemutatóig több fontos esemény vezetett el. Első állomásként Czajlik József igazgató megnyitotta a dunaszerdahelyi származású képzőművész Eszes Ati kiállítását, az alagsori Színészmúzeumban kapott helyet az alkotó életművének keresztmetszete. Eszes Ati egyike volt azoknak akik gyűjtést kezdeményeztek Dunaszerdahelyen, hogy ismét legyen Thália felirat a színház épületén. A 2012-13-ban lezajlott rekonstrukció terveiből kimaradt a homlokzati tábla, a régit eltávolították, kidobták, az újra viszont már nem volt keret. Végül barátok, ismerősök, „dunaszerdahelyi polgárok” jóindulatára, adakozókedvére volt szükség ahhoz, hogy a korábban kéken világító betűk után most már piros fénnyel gyúljon ki a Thália neve. Tizennyolcan ajándékozták meg így „a kassai polgárokat”. Nevükben Mészáros Lajos alkotmánybíró és Czajlik József leplezte le a táblát. Az ünneplő sereglet legfiatalabb tagja, egy tízévesforma kisfiú kapcsolta fel a funkcionalista betűk fényeit, mivel Czajlik szerint mindez a következő generációknak is készült, és nagy szükség van rájuk, arra, hogy ők is magukénak érezzék ezt az intézményt.

A képek és feliratok között egy könyvet is megkereszteltek a Színészmúzeumban. A sors vezetett – Pozsonytól Kassáig és Kassától Egerig című, Beke Sándor életét és életművét bemutató kötet hiánypótló munka. Ahogy Pásztó András, a „kassai ipari” legendás tanára, az „X Iparisták rendezője, a Thália volt dramaturgja, Beke Sándor szavainak, vallomásainak lejegyzője megjegyezte, nemcsak egy művészember pályáját öleli föl, mutatja be ez a kiadvány, de egyszerre korrajz is. A keresztszülők a kötetet bemutató Reiter Krisztína és Czajlik József lettek. Beke Sándor elmondta 115 rendezéséből a szakma által legtöbbre értékelteket válogatta ki, minden fontosabb korszakáról pedig egy-egy munkatársa, elismert szakemberek beszélnek a lapokon. A könyv érintőlegesen Beke besúgóiról is megemlékszik, egy dokumentum is helyet kapott a kiadványban, de a rendező nem akarta megnevezni mind a nyolc érintettet. Rengeteg fénykép kapott helyett a szép kiállítású, igényes kötetben.

A programsorozaton részt vett Blaskó Balázs is, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója is, hiszen A kassai poglrok nem jöhettek volna létre ennek az intézménynek az anyagi segítsége nélkül. A díszlet- és jelmezköltségeket az „egriek” állták. Tehát, többek között, dunaszerdahelyi, egri és kassai polgárkommandók összefogásának köszönhető ez a fontos bemutató és fontos nap.

Czajlik József a zsúfolt, nehéz nap végén elmondta bár pénze kevés van a színháznak, ám, ahogy ez az április 17-eis bizonyítja, szerencsére barátból, főleg a bajban, szükségben annál több akad.

(fm)