William Shakespeare 450 éve született
Életéről nem sokat tudunk, kevés hiteles forrás áll a kutatók rendelkezésre. Még a születésnapjára is csak következtetnek abból, hogy április 26-án keresztelték, mivel abban az időben az újszülötteket néhány nappal világra jövetelük után tartották a keresztvíz alá. Apja kereskedő, a városka tekintélyes polgára volt, anyja nemesi családból származott.
Tizennyolc évesen megnősült, házasságából három gyermeke született. 1586-ban vadorzásért elítélték, a büntetés elől elmenekült és 1589-ben Londonban bukkant fel, a színielőadások alatt a nézők hintóit és lovait őrizte. Később lett belőle statiszta, majd az 1590-es évektől színész, rendező, de elsősorban drámaíró.
Ma már világhírű szonettjei akkoriban kéziratban terjedtek az irodalmat kedvelő szerelmesek közt, s csak 1609-ben jelentek meg nyomtatásban. Drámáinak sorrendjét, keletkezésük időpontját csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mivel azok kéziratban nem maradtak fenn. Shakespeare előbb olaszos komédiákat (Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, A lóvá tett lovagok, A két veronai nemes) és történelmi darabokat (VI. Henrik, III. Richárd) írt. Következő írói korszaka a Rómeó és Júliával kezdődött, ide tartozik a Sok hűhó semmiért, a Szentivánéji álom, A windsori víg nők, az Ahogy tetszik, a Minden jó, ha a vége jó, A velencei kalmár; a királydrámák közül a II. Richárd, a János király, a IV. Henrik I-II. része és az V. Henrik.
1601-ben már a Globe színház igazgatója és résztulajdonosa volt, ez idő tájt, alkotói csúcspontján született az Antonius és Cleopatra, a Julius Caesar, a Coriolanus, ekkor vetette papírra nagy tragédiáit: a Hamletet, a Lear királyt, az Othellót és a Macbethet, de ekkor írta a fanyar humorú Vízkeresztet is. I. Erzsébet 1603-ban bekövetkezett halála után a Tudorok polgárbarát korát a Stuart-feudalizmus követte, s Shakespeare darabjai is komorabbak lettek. Ekkor született a végletesen keserű Athéni Timon, a Szeget szeggel története korrupcióról és hatalomról, a Troilus és Cressida a homéroszi kor elzüllött hőseiről. Utolsó művei a Téli rege, a Cymbeline és az életművet lezáró A vihar.
Shakespeare 1611-1613 körül tért vissza Stratfordba, ahol végleg letelepedett, ott hunyt el 1616-ban, a Julianus-naptár szerint április 23-án. Végső nyughelye a városban található a Szentháromság templomban, sírkövén az állítólag általa fogalmazott felirat megátkozza mindazokat, akik megpróbálják elmozdítani onnan hamvait. Nemzeti emlékhellyé nyilvánított szülőháza ma is látható, a helyi királyi színház (Royal Shakespeare Theatre) is az ő nevét viseli. Világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján felfedezhető, hazájában a nemzet dalnokaként tisztelik. Műveit az élő nyelvek majd mindegyikére lefordították, drámáit folyamatosan játsszák a világ színpadain.
MTI/para
