Jótanács Csáky Pálnak – grátisz!

Barak László | 2007. július 12. - 16:52 | Vélemény
A Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál terjedelmes rádiósinterjút adott a minap. Nincs is az ilyesmivel különösebb gond, hiszen a politikusoknak nyilván az a jó, ha minél többször megkínálja őket a sajtó a szereplési lehetőséggel. Avagy az erre hivatott pártmunkások kibulizzák ezt nekik.
A szóban forgó nyilvános megszólalás értékét csak az csökkenti némiképpen, hogy a sajtót ilyenkor jellemző uborkaszezon kellős közepén került rá sor. Amikor nagyságrenddel kevesebb hallgató, néző és olvasó kíváncsi egy-egy hosszú lére eresztett politikai sóderre, mint az év egyéb időszakaiban. Ne keressünk azonban a kákán is csomót, most volt lehetősége Csákynak és annak rendje-módja szerint élt is vele, kész.

 

Mindennél sokkal érdekesebb viszont az, vajon mit is kívánt közölni az emberekkel Csáky a minap. Persze a legkevésbé arról van szó, amit az MKP belső történéseiről mesélt. Többek között arról, hogy a párt kiválasztottjai, jobbára elnökségének tagjai, igencsak komoly – állítólag több mint fél millió koronás – médiatréningen lesznek majd megtanítva. No, nem arra, hogy miként kell késsel-villával enni, hanem arra, hogyan izegjenek-forogjanak eztán a sajtó berekeiben, és általában a nyilvánosság előtt. Az ilyesminél ugyanis sokkal érdekesebb, hogy Csáky tulajdonképpen még mindig Bugár Bélával foglalkozik – némi pejoratív felhanggal persze –, holott immár hónapok óta ott ülhet háborítatlanul a székében. Az meg aztán kimondottan nevetséges, sőt akár arcátlanságnak is minősíthető, ahogyan az észt osztaná”, úgymond. a szlovákiai magyar gazdag embereknek… Egyszersmind azt sugallva közönségének, hogy ezek”, mármint, a gazdag emberek”, tulajdonképpen az MKP-nak köszönhetően kerültek föl az uborkafára. Tehát egyrészt ezért kellene adakozniuk! Másrészt pedig azért, hogy ne utálják őket a náluk szegényebbek… No és persze az MKP azon politikusai, akik a párt nélkül egyébként majd mindnyájan legfeljebb tényleg csak éjjeliőrök vagy vásári kikiáltók lehetnének valahol az isten háta mögött.

 

Mármost, talán a beharangozott médiatréningeken megtanítják majd Csákyval azt az aranyszabályt, hogy egy politikusnak soha, de soha nem illő, sőt, nem szabad a mások zsebében kotorászni. Olyan céllal meg aztán a legkevésbé sem, hogy, közvetve ugyan, de onnét osztogassa a pénzt.

 

Szóval, ha Csáky Pál szerint sok a szegény szlovákiai magyar – sajnos nyilván akad belőlük elég –, ahelyett hogy, Kossuth Lajos után szabadon, üzengetni kezdene a tehetősebb polgároknak, akár csupán, úgymond, a 10 leggazdagabb szlovákiai magyarnak is, fogja magát, rántsa össze pártja tizenkét alelnökét, valamint a párt 20 parlamenti képviselőjét, és rögvest dobjanak össze közösen némi tőkét. Egy alapítványra vagy egy közszolgálati szövetkezetre akár... Vagy éppen menhelyre, kisdedóvóra, leányanyák és elvált asszonyok segélyezésére, apácazárdára, meg ki tudja még mire, és nyomuljanak segíteni ők maguk is. Hogy aztán tényleg okkal és joggal prédikálhassanak az önzetlenség intézményéről. Továbbá, hogy ne hasson sunyi szemforgatásnak a csakis és kizárólag a szlovákiai magyar választók kegyéből politikai pályára tévedt szlovákiai magyar „politikusok“ minden egyes vonatkozó gesztusa…

Címkék: Csáky Pál, ICS, MKP