Nevetséges pankrátorok

Ardamica Zorán | 2007. augusztus 3. - 12:57 | Vélemény
Vajon van-e nemesebb szórakozás annál, hogy gazemberek csatáin derüljünk? Vajon van-e érdekesebb dolog annál, hogy megfigyeljük, az ilyen csatározások, torokvagdosások, hasfelmetszések közepette mi minden derül ki a küzdő felekről?

Bizonyára van, s nem is egy. De azért mégiscsak lehetetlen nem odanézni, amikor felelős posztokon ülő felelőtlen emberek, akik nagyjából a mi adónkból élnek, s minket kellene képviselniük, szolgálniuk és védeniük, egymás húsába mélyesztik kopott, tompa, recsegő protéziseiket. Ilyenkor a régi lojális haverokból is kitörnek a hét lakat alatt jobb sorsukra váró információk. Egymás fejére olvassák az elszeretett nőket, a nemi és nemzeti identitásokat, a régi kijelentések hamisságát, de még az óvodában kiöltött, csöppet sem rollingtonszos nyelveket is. Lassan kiderül, ki mit lopott, privatizált vagy juttatott jól fizetett talpnyaló ebek harmincadjára, kinek a felesége, lánya, szeretője, netán keresztapja miért kapott itt vagy ott állást, érdekesebb esetben csak igazgatótanácsi posztot. Kiderül, hogy beborul. Nevetséges emberkék csatáznak egy alig körülhatárolható ringben, ócska, elsorvadt izmaik neki-nekifeszülnek a másiknak, nyelvükkel izzadnak, akár a kutyák...

Mi pedig nézzük a műsort, s fizetjük az adónkat, akár a tévé üzemben tartási díját. Elvégre a műsor ugyanaz. Csakhát, az egyiket a hatalom cenzúrázza, a másikat pedig csak szemérmes szemhéjunk vagy felforduló gyomrunk.

Hogy aztán, ha anno nem került rá a sor, miért érdemes épp most lerántani a leplet baromságokról is, az más kérdés. Az igazságra szükségünk van. De leginkább még abban a stádiumban, amikor nem rohad, és nem büdös, s van gyakorlati értelme felfedni. De ha már rohad és valaki kitálalta, akár a kommunizmus kísértetétől megijedő komornyik az éjjelit, minden további haszon nélkül, legalább legyen, aki feltakarítsa.

Noha a Magyar Koalícó Pártja - hála az úrnak, és fölöttébb becsületes, de minimum a hazai középértéknél átlagban becsületesebb politikusainak - nem országos korrupciós botrányokról híres, hozzá is elérkezett a mindenféle utólagos kitálalások ideje. Mert hiszen eddig minden akkora rendben volt, mint a kijevi Nagykapu. Elvégre a belső egységet prezentálta pártegyesítés után már a platformok lóhalálában való megszüntetése is. (Hogy nemsokára milyen néven születnek újjá, még nem tudom, de hogy a párt egy ennyire széles spektrumú választóbázist, mint a szlovákiai magyarság csak akkor tud érdemben, vagyis szavazatokban mérhetően megszólítani, netán növelni, ha ismét létrehozza őket, az olyan tuti, akár a sörfogyasztás gyorsulása kánikula idején.)

Gyanítom, az MKP-nak is rengeteg energiája megy majd rá a felkavart porfelhők eltüntetésére éppen akkor - vagyis már ma, de főleg 2007 őszétől -, amikor ereje nagy részét fontosabb kérdések megoldására kellene szánnia. A pankráció és az uborkasavanyítás ideje ugyanis a végéhez közelít. S fogytán az érdeklődő közönség és az ecet is.

Ardamica Zorán