GÁRDÁBA, MAGYAR!!!

Természetesen mindez csupán fikció. Mégpedig az 1989-ben, Garas Dezső rendezésében forgatott  A legényanya című vígjáték indító sztorija. (A címszereplőt, az áldott állapotba került Józsit, vagyis a legényanyát, egyébként Eperjes Károly alakítja. Aki – figyelem! – a forgatókönyv szerint, egy megveszekedett pogány, nem hisz istenben ugyanis...) 

Hagyjuk azonban most a film elemzését, meg Szamócát. Elég az hozzá, hogy a Bélák eme fura falvában általában úgy születettek meg a hülyébbnél hülyébb ötletek, s következményként a döntések, hogy a tanácselnök, a plébános, meg az egyedüli „írástudó“, a jegyző, mamelukjaikkal egyetemben leültek a kocsmába, majd néhány feles kisüsti abszolválása után valamelyikük kisütötte egy-egy aktuális probléma megoldását. Így fogant meg például, a békafogás technológiájának javaslata is. Amely szerint, a kacsúsztatóban lakó egyetlen kecskebékát úgy lehet nyakon csípni, hogy a falu népe kimeri a vizét. Igen ám, csakhogy amint munkához láttak Béláék, valamelyik meg találta kérdezni, mi lesz vajon a kimert vízzel? Nos, kocsmába el, a menetrend szerinti féldeci lehajt, s kiböki valaki, hogy a kimert víznek egy nagy gödröt kell ásni, és kész… Ezek után, ugye, kézenfekvő, hogy további gondot a kiásott földkupac sorsa jelentette stb. stb. stb. 

Tessék csak belegondolni, nem egy ilyen Béla-falvi címeres ökörség-e az ominózus, Magyar Gárda esete a politikusokkal című, közéleti jelenet? Ha azonban efelől némelyeknek kétségei támadnának, a Fidesz-KDNP Honi Gárda elnevezésű projektjével együtt már egészes biztosan be lehet vele nevezni a hiperaktív pártkatonák hétköznapi stupiditásaira kihegyezett vetélkedők bármelyikébe… Bármilyen szemfogató grimaszokkal mossa is a kezeit ez a koravén ministráns, a Simicskó István. Tőle ered ugyanis annak a Honi Gárdának az ideája, amelyet a minap a bizonyos időközönként Orbán Viktor legfőbb titoknokaként randalírozó Demeter Ervin tárt a köznek színe elé.  Egyébként süketeljenek bár orrba-szájba a polgári Magyarország legfőbb letéteményeseiként viselkedő urak, a Honi Gárda általuk kezdeményezett megalapítása csak annyiban különbözne a fasiszmussal kendőzetlenül kokettáló Jobbik-féle Magyar Gárdától, mint egy dús hajú elmebeteg a szőke kollégájától.

Holott, elképzelhető, hogy Simicskót tényleg csak a jó szándék vezérelte ötlete áprilisi beharangozásakor, ám nélküle a Jobbik falkavezérének  talán eszébe sem jutott volna a saját agyréme. 

Úgy néz ki, a habot végül is, a Magyar Szocialista Párt kiérdemelt veteránja, aki, ahogy mondani szokás, volt már minden az MSZP-ben, csak akasztott ember nem, Szekeres Imre, a hadügyminiszter nyomta rá a Gárdák-tortájára. Amidőn, úgymond, üdvözölte Demeter Ervin képviselő javaslatát „egy hadseregen belüli tartalékos szervezet létrehozására”….  Bravó! Rossz nyelvek szerint most már csak az lehet a megegyezés feltétele, hogy az alakulat regrutáinak esetleg a Fűvész-kertben, s természetesen vörös ingben kell majd letenniük a nagyesküt. Aztán végre megint erős lesz majd a magyar hon. Hiszen Európában csak egy erős ország képes a saját polgárait megvédeni -- önmaguktól… 

Arról egyelőre nem tudunk, hogy a Magyar Gárda alapítói mérlegelik-e ezek után, hogy a budai várba, augusztus 25-re tervezett ünnepélyes eskütételüket áttegyék-e Pestre, mégpedig a Pál utcába. Amint azt sem tudni, a Thürmer-féle Munkáspárt, toborozza-e már párthadseregét, a munkásőrséget… Csak a megnevezés biztos: Ifjú Gárda! 

Ui: Rátóton, ahol minden férfiembert Bélának hívtak, a terhes Józsit – alias Eperjes Károly – a film végén megkövezték. Ugyanis így döntöttek a kocsmában, mert miután Józsi „felelőtlenül” megerőltette magát, elment tőle a gyerek… 

Barak László