A Szülőföld Kalap fosztogatói

Barak László | 2007. szeptember 10. - 08:16 | Vélemény

Köztudott, aki pénzért kénytelen ácsingózni, mindenképpen hálátlan. Ha nem kap pénzt, nyilván utálja a pénzforrás letéteményeseit. Akinek pedig jut valami, azért szokott volt füstölögni, mert kevesli az adományt, elegánsabban szólva, támogatást. Ezen felül, ha állami pénzek osztogatásáról van szó, az illetékes adófizető is joggal háboroghat, hogy elherdálják a tőle beszedett pénzt.

Szóval, nem jellemző, hogy megfellebbezhetetlen igazságot lehetne szolgáltatni az efféle pénzügyekben. Ha pedig tetten érhetően fosztogatásra szakosodik a pénzosztó, de legalább is olyan koldusokra bízza a kalap pénzt, akik vérségi, sógor-koma alapon nyúlkálnak bele, evidens a konfliktusok gerjedése.

Mármost, a magyar kormány által a határon túli kisebbségek istápolására létrehozott Szülőföld Alap jelenlegi állapotában éppenséggel egy efféle kalap. Amelybe a magyar adófizetők milliárdjai a magyar parlament vonatkozó rendelkezései nyomán kerülnek.

Létrehozása idején ugyan látszólag kézenfekvő megoldásként kínálkozott, hogy a határon túli magyarság identitásának, kulturális intézményrendszereinek megőrzésére és karbantartására szánt pénzek elosztásába legyen beleszólásuk az érintetteknek, vagyis a határon túli magyar közéleti és kulturális intézményrendszer képviselőinek is, ám a magyar kormánykörök által jelenleg megbízott határon túli „illetékesek” csak és kizárólag politikai identitás alapján képesek behatárolni az általuk képviselendő határon túli magyarokat. A politikai identitást meg, ugye, a politikai párthovatartozás jelenti manapság. Függetlenül attól, hogy az adott pártok vezetői civilizált közéleti tényezők-e, avagy olyan haszonleső, zsákmányszerzésre kiképzett csicskások, akik kizárólag az általuk képviselt párt prizmáján keresztül képesek szemlélni a világot. Tehát nyilvánvalóan klientúra- és tagtoborzásra, vagy éppen vélt és valós politikai ellenfeleik megregulázására használják a magyarországi állami szervektől szerzett mandátumot.

Félreértés ne essék, elvileg nincsen semmi kifogásolnivaló a Szülőföld Alap létrehozásával és annak működésével szemben. Annál is kevésbé, mivel a mindenkori magyarországi illetékesek kizárólagos joga, hogy a határon túli magyarság pénzügyi támogatását lebonyolító intézményrendszert saját belátásuk szerint működtessék. Azt a jogukat sem vonja kétségbe senki, hogy eldönthessék, a mindenkori határon túli társadalmi intézményrendszer mely képviselőit bízzák meg a határon túli magyarok képviseletével a Szülőföld Alap szakkollégiumaiban. Ilyen alapon tehát az sem érdekes, hogy a magyarországi illetékesek, például Szlovákia esetében, kizárólag a Magyar Koalíció Pártja által delegált szakkollégiumi tagokkal kívánnak közvetlenül együttműködni. Mindenképpen változtatni kellene azonban eme szakkollégiumi tagok mozgásterén. Hogy adott esetekben sokkal kvalifikáltabban és ellenőrizhetőbben képviselhessék a szlovákiai magyar kulturális intézményrendszer valamennyi mérvadó szereplőjének érdekeit, mint ahogy azt ez idáig tehették. Az illetékes szakkollégiumokban ugyanis csak abban az esetben születhetnek objektív és védhető döntések, ha a Szülőföld Alap működtetői kötelezik a határon túlról delegált szakkollégiumi tagokat, hogy tájékozódjanak a lehetséges pályázók körében. Mégpedig az egyes pályázati kiírásokat és döntéseket megelőzően! Magyarán, a rendszerváltás utáni, 2006-ig tartó magyarországi pályázati gyakorlat szerint, kötelezően és idejekorán tájékoztassák a lehetséges pályázókat a Szülőföld Alap által kiírt vagy éppenséggel kiírandó pályázatok nyújtotta lehetőségekről. Továbbá kötelezni kellene őket arra is, hogy kizárólag a szlovákai magyar társadalmi intézményrendszer ugyancsak legitim képviselőivel folytatott tanácskozásokat követően vehessenek részt a szakkollégiumok ülésein, mégpedig csakis a szóban forgó tanácskozásokon konszenzussal elfogadott javaslatok behatárolta (azaz kötött) mandátummal!