Jó tanács az MKP-nak: Csak a választó lehet önző!
Amint az előre borítékolható volt, az Magyar Koalíció Pártja jelenlegi vezérkarát, Csáky Pállal az élen, első lépésben sokkal inkább összeesküvés-elméletek gyártására ösztönözte a FOCUS közvélemény-kutató intézet reprezentatív magyar mintán elvégzett felmérése, mintsem arra, hogy érdemben belegondoljanak, mit, miért és hogyan baltáztak el a párton belül. Közvetve pedig a szlovákiai magyar választók körében. Összetörhető persze minden tükör, ha az a valósággal szembesíti az elébe állót, de minek. Az efféle öncsalás ugyanis általában csakis és kizárólag arra jó, hogy még inkább elmélyítse, és visszafordíthatatlanná tegye a kétségkívül emésztő problémákat.
A szóban forgó problémák lényege pedig nem más, mint az, hogy jelenleg egy politikai zsákutcában tévelyeg az MKP. Tekintet nélkül arra, hogy ki vagy kik rendelték meg a tárgyalt közvélemény-kutatást a Focusnál. Amely, amint az fentebb jelezve volt, reprezentatívnak számít, mégpedig alig több mint 3 százaléknyi hibaaránnyal.
Itt kell megjegyezni, vaskos önsors rontás lenne, ha az MKP jelenlegi vezetői, és feltétlen híveik most arra kezdenének játszani, hogy, úgymond, az ő vélt vagy valós ellenfeleik „megvásárolták“ maguknak a felmérés eredményeit... Ez esetben ugyanis azt butaságot sugallnák a közvéleménynek, hogy egy patinás, szakmai szempontból nemzetközi viszonylatban is mérvadónak tartott közvélemény-kutató intézmény munkatársai annyira hülyék, hogy holmi személyes érdekek okán vásárra vigyék a bőrüket, azaz eljátsszák azt a kerditet, azt a szakmai hitelt, amelyből létezhetnek a vonatkozó piacon...
Lássuk azonban a tényeket:
1. Csáky Pál elnökké választása nagyságrenddel több kárt okozott az MKP-nak, mint amennyi hasznot reméltek tőle.
2. Az új elnök által képviselt politikai kurzussal nem tud azonosulni a szlovákiai választók több mint kétharmada.
3. Ugyanez vonatkozik Csáky káderpolitikájára is, hiszen az általa fő stratégává preferált Duray Miklós a legnépszerűtlenebb MKP-politikusnak számít a választók körében.
4. Az MKP jelenlegi, konfrontatív, múltbeli sérelmeken rágódó politikája sokkal inkább ellenszevet, de minimum fenntartásokat, sőt aggodalmakat kelt a célközönség körében, mintsem egyetértést.
5. Az MKP önmagának választott jobboldalisága, konzervativizmusa a legkevésbé sem rímel lehetséges választóinak irányultságára, hiszen azok közel kétharmada részben a politikai spektrum bal oldalára, ám leginkább középre sorolja önmagát.
6. Mindezen tényezők következményeként az MKP lehetséges választói sokkal inkább respektálják az általuk kipróbált Bugárt és vélt vagy valós szövetségeseit, mint Csákyt meg az ő bizalmi körébe besorakozott politikusokat.
7. Ilyen alapon egyértelmű az is, hogy a választók, némi fenntartásokkal bár, de a szlovák politikai spektrummal való együttműködésben látják saját biztonságuk zálogát, mintsem a konfrontatív, dacos elkülönülésben.
8. Az sem véletlen – e tekintetben mindkét fél, azaz mind Csáky, mind Bugár hívei sárosak –, hogy a szlovákiai magyarok többségének meggyőződése: a párt politikusai sokkal intenzívebben összpontosítnak saját belterjes konfliktusaikra, mint a párt lehetséges választóinak avatott és következetes képviseletére.
Mit lehet mindehhez hozzátenni? Csak annyit, hogy ostobaság lenne bárkinek is abban reménykedni, hogy a megállapított diagnózis nyomán majd valaki vagy valakik kívülről akarnak vagy képesek lesznek eredményes gyógymódot javallani. Mind a párt jelenlegi vezetőinek, mind pedig a párt sorkatonáinak tudatosítaniuk kell ugyanis, hogy, a klasszikussal szólva, kizárólag „belső féreg foga rágja” őket. Közvetve pedig mindenkori célközönségüket, puszta létezésük zálogát, a lehetséges választóbázist is. Amelynek, mármint a lehetséges választóbázisnak, sokkal nagyobbak az esélyei a túlélésre, mint az MKP-nak. Ha ugyanis a párt vezetői továbbra is az önérdekű struccpolitika, az önfejű „presztizscsetepaték” és az öncélú politikai mutatványok oltárán áldoznak, a lehetséges választók többsége a lehető legkisebb lelkiismeret-furdalás nélkül más csapatokhoz, azaz politikai képviseletekhez pártol majd át. Mégpedig merő önzésből, azaz önérdekűleg! Jó tudni ugyanis, a mindenkori politikusokkal ellentétben, kizárólag a választó joga, hogy önző legyen.
