Ugat a főcenzor
Pompás ötletei vannak a kormánynak. A sajtó kinyírásának menetrendszerű kísérleteit elnézve már nem is csodálkozunk, az viszont egy pompásan aljas kis ötlet, hogy ha egy politikus példul disznóságot követ el, s mi ezt közzétesszük, akkor három napon belül kötelesek leszünk az ő ugatását is közölni, még akkor is, ha tényekkel bizonyítható, hogy az illető valóban elkövetett valami ocsmányságot. Sőt, az ő becses reakcióját többé már nem is kommentálhatjuk majd az adott ügyben.
Gratula, ezzel a gyávaságot, a lapítást, a szolgalelkűséget szaporítják majd uraim, a mindent szépre hazudó bértollnokok seregét, koncentrálják a félelmet és a hatalom mindenhatóságát, visszaidézve a sztálinista szép időket és a párt sajtóosztályát.
Ha ezt a parlament elfogadja, akkor az egész ország kezet csókolhat, mondjuk Lukasenkónak.
Hajrá, előre a múltba!
De mit szólnának mindehhez vajon Londonban, mondjuk a The Times szerkesztőségében?