Karóval jövünk, nem virággal, avagy a „magyarság” belelép a NATO-ba…

Barak László | 2008. március 20. - 09:54 | Vélemény

"Enek márt a felle zsem tréfli", mondaná Rejtő Jenő Török Zultánja. Mit nekünk az EU, az EP, az ENSZ, majd a NATO kicseréli alattunk a pelenkát. Ha meg nem így lesz, akár Fidel, de még a dél-amerikai kokainbárók is megszólíthatók – autonómiailag…

Kétségkívül nem kis fegyvertény, hogy egy már-már végleg a perifériára, azaz a legelőszélre kiszorult pásztor, nevezetsen a tökös Tőkés, így, szinte egy az egyben átmenjen farkasokkal táncoló” sámánba. Hogy a nyája” a sajátján legelészhessen végre…

És a dölyfös, akarom mondani, döftös” (Dél-Fölvidéki Önrendelkezési Tanács) kusza-kósza Bósza Jani még ott sem volt. Mármint a KMAT (Kárpát-medencei Autonómia Tanács) Budapest székesfővárosi ülésén… Igaz, Duray Miklós haca(cár) ott volt. És jelenlétével nyilván teljesen sikerült neki kiváltania, azaz helyettesítenie a DÖFTöt is. Annak ellenére, hogy – okkal gyaníthatóan az ellenség megtévesztése céljából – deklaráltan „csak“ megfigyelőként vette volt tudomásul az autonomista magyarok kilátásba helyezett NATO-szövetségesi státusát… Hogy a paktum tagállamai megfontolhassák a békés, demokratikus autonómiatörekvések támogatását”...

A Duray által megtéveszteni szándékozott ellenség” háza tájáról egyelőre nem regisztráltunk hitelt érdemlő reakciót. A szlovák nemzeti Török Zultánnak, Ján Slotának ugyanis egyelőre saját foltos múltjával, ezen belül pedig az apukájával gyűlt meg a baja. Ám ami késik, nem nyúlik, vagyis múlik…! Lesz itt rövidesen olyan hadelhadd, hogy arról koldulnak a Kárpát-medece söntései…! Hiszen a puskapor szárazon van tartva a Magas-Tátra alatt is...

De, ki tudja? Olyan bizonytalan az efféle sorsfordító helyzetek küszöbén az ember… Vagy mégse…?

Címkék: autonómia