Lefeküdni meg nem is, így van ez…

Barak László | 2008. március 25. - 13:34 | Vélemény

Csáky Pál, amint azt a Sme napilap riporterének kijelentette, nem szóvivője Hannes Swobodának, az euroszocialista EP-frakció alelnökének, ám azt nem létező bajsza alatt mosolyogva hozzátette, négyszemközti találkozásai alkalmával beszélgetett már Swobodával a Magyar Koalíció Pártja a Róbert Fico kormányfő fémjelezte Smer-SD esetleges koalíciójáról.

A politikában ugyan aranyszabály a soha nem mond azt, hogy soha alapelve, rövid távon azonban aligha hihető, hogy Róbert Fico frigyre lépne Csáky Pállal, ha maga Gorbacsov elvtárs kérlelné is erre a szlovák kormányfőt. És nem csupán azért ám, mert az MKP az EP euroszocialistáinak legkomolyabb ellenfeleként funkcionáló jobboldali néppárti frakció tagja.

Ficóéknak egyelőre inkább azért nem kell a kormányukba az MKP, mert sokkal inkább képesek rövid pórázon tartani mind a mečiari HZDS-t, mind pedig Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját, mint azt az MKP-t, amelynek politikai stratégiájáért Duray Miklós felelős, akitől ha kell, ha nem, hideglelést kap a szlovák közélet minden egyes szereplője. Mégpedig tekintet nélkül arra, hogy a politikai palettán milyen színeket képviselnek…

A Smer és az MKP összeborulásának tehát legalább akkora akadálya a szlovák szemszögből vérnacionalistaként elkönyvelt Duray, mint Ján Slota annak, hogy Ficóékat szalonképes szocialistáknak könyveljék el az EP-ben regnáló elvtársaik. E tekintetben pedig az tényleg másodlagos probléma, hogy a Smer politikusai nem csupán lehetséges választóikra való tekintettel nem szeretik a magyarokat, hanem épp úgy a vérükben van a hungarofóbia, mint Slotáékban. Azzal a különbséggel, hogy helyenként talán „lájtosabb“ formában…

Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy jelen pillanatban, és előreláthatólag még elég sokáig, a legkevésbé sem az MKP-n múlik, hogy Csáky Pálból Róbert Fico helyettese lesz-e vagy sem. Holott akár fogadni lehet arra, hogy az „újrakormányzás” lehetősége érdekében az MKP politikusai, Csákyval az élen, bármikor hajlandóak lefeküdni akár magával Luciferrel is. Lásd például azt a minap közzétett „startégiai pártalapvetést”, amely szerint az MKP legalább annyira szocialista, sőt liberális, mint amennyire néppárti és jobboldali… Ráadásul, egynéhány vérgőzös tekintetű ultramagyar felvidéki romantikust leszámítva, a párt lehetséges választóinak túlnyomó része is elszédíthető azzal a közhellyel, hogy jobb a húsosfazék közelében lesni a koncot, mint számkivetettként jó nagyokat szavalni az éhségről…

Szóval, így állunk, nem tehetünk másként… Az idő pedig majd úgyis eldönti, luciferi-e Csáky mosolya vagy csak a tanácstalanság csalta az ajkára…