Róbert Fico, a dzsungelharcos…

Barak László | 2008. április 4. - 10:49 | Vélemény

Na most, Róbert Fico vagy bennrekedt érzelmileg az őserdőben, mint azok a legendás japán katonák, akiket a Csendes-óceán egy eldugott szigetén évtizedekkel a második világháború után is teljes harckészültségben találtak meg, vagy pedig nagyon is tudatosan pengeti tovább a nemzeti húrokat a pilisszentkereszti fülemülepert aláfestendő.

A dilemmát a szlovák kormányfő csütörtöki parlamenti jelenése veti föl, amelyben egy nyilván megszervezett interpellációra válaszolván arról értekezett, „Pilisszentkereszten a szlovák nemzetiségi kisebbség jövőjéről, illetve jogbiztonságuk színvonaláról döntenek”. Mármint a helyi, szlovák többségű önkormányzat képviselői… Miközben a hetekkel ezelőtt napvilágra került helyiérdekű perpatvar immár megoldódni látszik, vagyis egyáltalán nem költöztetik ki azt a szlovák szervezetet a község által fenntartott szlovák házból, amelyben több más civil szerveződéssel együtt szoktak volt rendelni…

Igaz, maradt a szóban forgó pilisi helységben további megoldandó feladat, többek között szlovák nyelvű tévéadást is kellene szerválni a kábeltévébe, meg aztán egyszeriben szlovák nyelvű miséért is kiáltott egyet a szlovák helyi szlovákok valamelyik prominense.

Ha csak egy kicsit is cinikus akarna lenni a kívülálló, talán Ivan Gašparovič köztársasági elnökhöz utalná az utóbbi kérelmet. Az elnök úr ugyanis épp a minap hallatta hangját a szlovákiai magyar katolikusok analóg igényére imigyen reagálva: Ha egy katolikus igazán hisz Istenben, akkor édes mindegy neki, vajon magyarul, olaszul vagy németül beszélnek-e neki Istenről és hitről. Hozzátette még, úgy véli, ha ezzel valaki nem ért egyet, az inkább politikai gondokat, zavart okoz, s ekképp ez már nem a hitről és a vallásról szól…

Hagyjuk azonban a cinizmust az ostoba politikusokra meg a szemforgató klérusra, annál is inkább, mivel úgysem tudjuk laikus cinikusokként őket, a profikat überelni… Azt ajánljuk inkább nekik, hogy oka fogyott, buta szájtépés helyett cselekedjenek. Róbert Fico a szlovákiai magyarok fölötte elkényeztetett helyzetére történő parlagi célozgatásai helyett fogja magát és fizessen elő egy kábeltévé-társaságnál a piliszentkeresztiek szlovák nyelvű tévéadására. Vagy konzultáljon a Duna tévé illetékeseivel, hogyan köll föllőni a szlovák közszolgálati tévé adását műholdra, hogy a szlovákság széles e világon részesülhessen az „anyaországi“ elektronikus média áldásaiban… Ugyanígy legyen a szlovák püspöki kar feladata, hogy anyanyelvi pásztorok tereljék a magyarországi szlovák katolikusok nyáját. Ha pedig mindez le lesz zsírozva, ahogy kell, hagyjanak bennünket, mármint mindkét ország népét békén, legalábbis nemzetiségi viszálykeltés tekintetében…

Még valami: Volt Róbert Ficónak egy további figyelemreméltó mondata, amely a következőképpen hangzott: „A szlovák kormány nem használja gyalogként vagy trójai falóként valamiféle politikai sakkjátszmában nemzetiségi kisebbségeit, amelyeknek a mi kizárólagosságunkat vagy civilizációs küldetésünket kellene bizonyítania”. Nos, ettől cinikusabb kijelentést keresve sem találhat az ember, hiszen abban a pillanatban amint az a szlovák parlament „talaján” elhangzott, éppen azt jelentette, amit tagadni szándékozott. Nevezetesen azt, hogy a szlovák kormány politikai sakkjátszmáiban épp úgy gyalogként és trójai falóként használja a nemzeti kisebbségeit, mint a magyar… Az az állítás viszont, hogy mindez valamilyen "kizárólagosság" vagy "civilizációs küldetés" jegyében történne, már az orvostudomány hatáskörébe tartozik. Mert heveny vagy éppen idült lélelktani komplexust jelez. Vagyis Róbert Ficónak haladéktalanul fel kellene keresnie orvosát vagy gyógyszerészét… Bizony ám!