Csáky Pál és az MKP kiútja

szilva | 2008. április 23. - 09:44 | Vélemény
A legfőbb ideje véget vetni a hangzavarnak, s végre tiszta vizet önteni a pohárba a Magyar Koalíció Pártjában kirobbant személyeskedések és botrány kapcsán.

Mára teljesen nyilvánvaló, hogy Csáky Pál csúsztat, amikor tagadja a Robert Ficóval való különalku tényét. Egyszerű a bizonyíték: ha nem találkoztak, akkor vajon hol hever az a levél, amelyet Dobos László, a Madách-Posonium kiadó többségi tulajdonosa írt a kormányfőnek, egymilliós gyorssegélyt kérve, s amelyről a Kossuth-díjas író maga mondta el, hogy az MKP elnökét kérte meg a kézbesítésre? Mi lett a sorsa? Erről Csáky is, Dobos is hallgat. Nyilván azért, mert Robert Fico megkapta, méghozzá azon az ominózus találkozón a magyar pártelnöktől. Aki a tavalyi révkomáromi tisztújító közgyűlés előtt – és most szorult helyzetében újra! – azzal gyanúsítgatta/gyanúsítgatja Bugár Bélát, hogy valamiféle gazdasági lobbi tartja a markában. Ezt az övön aluli ütést és hazugságot a volt pártelnök érthetően nem tudja sem lenyelni sem feledni, ezért is pakolt ki most, mert Csáky Pál azt tette, amivel őt akarta besározni.

Így került kutyaszorítóba nemcsak a jelenlegi pártelnök, hanem elsősorban a Magyar Koalíció Pártja, amely elveszítette eddigi legnagyobb értékét: a szavahihetőségét. Közismert ugyan az a figyelmeztetés, miszerint a politikában soha se mondd, hogy soha, ám most mégis megkockáztatom, hogy Csáky Pál, Mikuláš Dzurinda és Pavol Hrušovský már sosem köt politikai szövetséget. Legfeljebb a pártjaik tehetik majd ezt meg, de nélkülük, tehát új emberekkel. Ezt a tényt a három érintett pártban kell felismerni. Nekik kell cselekedni is, mert erre az együttműködésre nagy szüksége van Szlovákiának. Már a jövő évi elnökválasztás előtt, de a megyei, az európai parlamenti, majd pedig a hazai képviselőházi választások miatt is. Mert csak ez a politikai szövetség vethet véget a Fico-Slota-Gašparovič triumvirátus dáridózásának vagy legalább kellő támogatottságot szerezve, enyhítheti a kártevésüket. A Magyar Koalíció Pártjának pedig a két eddigi szövetséges nélkül nem lesz koalíciós ereje. Mert azt csak Hannes Swoboda és néhány ábrándos európai szocialista hiszi, hogy 2010-ben Robert Fico nem a Szlovák Nemzeti Pártot, hanem a magyarokat választja koalíciós partneréül. Erre a megoldásra csak akkor vetemedne, ha másként sehogy sem tudná megőrizni a hatalmát, márpedig egyelőre ilyen veszély nem fenyegeti, s belátható időn belüli aligha fogja. Többek között a baklövései és viszálykodásai miatt önmagát tönkretevő és gyengítő szlovákiai ellenzék miatt.

Ezért is, de főleg a pártvezetés hitelének fokozatos visszaszerzése miatt kell bölcsen dönteni az MKP pénteken sorra kerülő elnökségi ülésén, majd pedig a megyei és a járási elnökökkel kibővített tanácskozáson. Egyesek Bugár Béla és főleg Simon Zsolt felelősségre vonását, kiebrudálását szorgalmazzák. A nagy többség tudtommal kivár. Vagyis csak akkor lesz véleménye, ha az elnökség többsége kialakítja az álláspontját.

A kiút megkeresése azért sem egyszerű, mert Csáky Pál feltehetően hallgatást ígért Robert Ficónak, ráadásul a közoktatási törvényt még nem fogadta el a pozsonyi parlament. Mégis az egyetlen tisztességes megoldás az lenne, ha az MKP elnöke nyilvánosan beismerné, hogy valóban átadta azt a fránya levelet, amivel politikai hibát követett el. Tudom, ez nem egyszerű elhatározás, főleg annak, aki hiú ember.

Ha azonban az elnök valóban a Magyar Koalíció Pártjának érdekeit tartja szem előtt, akkor elszánja magát erre a nem könnyű, de politikai és morális zsákutcából kivezető lépésre.