Bugárék viszik el a balhét Csáky pénzbehajtási manővere miatt?

Barak László | 2008. április 25. - 15:33 | Vélemény

Több mint körmönfont az a logika, amely szerint Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter azért írt alá a szlovákiai magyar pedagógusok számára kedvezőtlen oktatási kerettantervet, mert Bugár Béla, Simon Zsolt, Berényi József és Bárdos Gyula megerősítette a nyilvánosság előtt azt a sajtóhírt, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke Bugár és Berényi jelenlétében épp a szóban forgó oktatási kerettanterv és a leendő oktatási törvény „megszelídítése“ ügyében egyezett meg Róbert Ficóval. Hogy aztán ennek fejében egy emberként szavazzák meg az MKP parlamenti képviselői a Lisszaboni Szerződés ratifikációját.

Mintha emiatt Ján Mikolaj került volna kutyaszorítóba, nem pedig Csáky. Akiről az is kiderült, hogy az inkriminált egyezkedés során, mintegy bónuszként, legújabb könyvének kiadója, a Madách Posonium 1 millió koronás támogatására is megkérte a kormányfőt.

Az MKP szóvivője szerint a párt fel van háborodva a miniszter lépésén, amiért figyelmen kívül hagyta a magyar iskolák érdekeit. Ugyanakkor, úgymond, Mikolaj cselekményéről az MKP néhány képviselője tehet, amiért negatív kampányt folytattak Csáky ellen (sic!). Ezért aztán felelősséget kell vállalniuk a szülők és iskolaigazgatók előtt – így a szóvivő.

Persze a szóvivő egyáltalán nem maga találta ki ezt a hülyeséget. Lévén, a szóvivő sokkal inkább egy papagájnak felel meg, mintsem egy okos fülesbagolynak. Mérget lehet rá venni tehát, a kutyaszorítóba került Csáky és sleppje gondolta ki, hogy a „forró krumplit“ azoknak a kollégáknak a kezébe kell nyomni, akik nem voltak hajlandóak hazudozni az utolsó vérig a titkosított MKP-Fico egyezkedést illetően. Sőt azt sem hallgatták el, hogy Csáky, be kell látni, az alkalom szüli a tolvajt alapon, könyvkiadói pénzbehajtónak állt. Magánérdekből!

Vitathatatlan, hogy az ember szorult helyzetben akár a legszélsőségesebb módszerrel is mentené az irháját, s az ebbéli stressz nyomán méltatlan ostobaságok elkövetésére is képes. Mással nem igen magyarázható hát, hogy Csáky Pál, diplomás ember és tapasztalt politikus létére, az MKP szóvivője által azzal a primitív összesküvés-elmélettel traktálja a közvéleményt, hogy Mikolaj azért állt bosszút közvetve rajta, közvetve pedig a szlovákiai magyar iskolákon, mert Bugárék leleplezték az ő hazudozását és magánérdekű ügyködését.

Olyan nonszensz ez, mintha egy bírósági tárgyaláson a bíró a gyilkos helyett a gyilkosság tanúi fölött mondana ítéletet…

Kár, hogy idáig jutottak közszereplőink. Mégpedig csak azért, mert a hazugság mindenkor meglehetősen sikamlós, laza talajára akartak várat építeni. Ezt a balgaságot és felelőtlenséget pedig bizony a történet egyetlen szereplője sem teheti ki az ablakba.

Bugárék estében viszont részrehajlás nélkül is elismerhető enyhítő körülményként, hogy bár a nyilvánosság kényszerítő ereje okán, de tulajdonképpen beismerték, hogy ők is hazudtak. Csákyról viszont ez a dolgok pillanatnyi állása szerint jóindulattal sem mondható el. Különös tekintettel arra, hogy ő tovább hazudik. Sőt, Mikolaj diszkriminatív kerettanterve miatt vélt és valós ellenlábasaira, vagyis azokra keni a sarat, akik a hazudozás helyett az őszinteségbe voltak kénytelenek menekülni...

Némi rosszindulattal pedig az sem zárható ki, hogy Mikolaj az ő ösztönzésére küldte a negatív szignált a magyar pedagógusok irányába. Azért, hogy az MKP szóvivője elmondhassa, azok a politikusok tehetnek róla, akik negatív kampányt folytattak a pártelnök ellen…