Pofon a magyar és nem magyar választópolgároknak

szilva | 2008. április 27. - 16:55 | Vélemény
Cinikusan mosolygott Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának péntek esti sajtótájékoztatóján. Irónikus szavakkal verte vissza a jelenlévő újságírók kérdéseit. Ugyanezt tette a folyosón Bugár Béla is.
Mindketten valamiféle gentleman egyezségre hivatkoztak, ami csúsztatás, hiszen a történtek után egyikük sem az.

Egymás között állítólag keményen megvitatták a történteket, mindketten elismerték, hogy hibáztak. Azt azonban nem mondták meg, hogy miben. Vagyis a választópolgárok, akiknek a szavazatai alapján parlamenti képviselők lettek, pedig le vannak sajnálva. Még csak néhány őszinte szót sem érdemelnek. Ne érdekelje őket, hogy Csáky Pál átadta-e azt az ominózus levelet Robert Ficónak, amelyben Dobos László potom egymilliós gyorssegélyt kért a Madách Posoniumnak. Azt se firtassák, hogy miért fújt visszavonulót Bugár Béla...

Fogják be a szájukat ők is meg a firkászok is, akikre rá lehet kenni a balhét. Legyen csend, béke, idilli nyugalom. Ebbe az átlátszó és tisztességtelen alkuba a volt pártelnök is belement. Nem először gyávult meg, állítólagos pártérdekekre hivatkozva. Érdekes, éppen egy hete, a Markíza kereskedelmi tévé vitaműsorában még szókimondó volt. Azóta a jelek szerint berezelt saját bátorságától és visszavonulót fújt. Magára hagyva a konok Simon Zsoltot, aki sokat sejtetően jelentette ki, hogy ő szabad ember, nincs szüksége képviselői posztra, fizetésre, mert másból is meg tud élni. Mára az is kiderült, hogy Csáky Pál felajánlotta a volt agrárminiszternek: önként mondjon le kerületi és járási pártelnöki tisztségéről és a párttagságáról, akkor valamiféle különalkut köthetnek. Nyilván ez lenne a legjobb megoldás – a pártelnök számára, mert az etikai bizottság révén kiebrudalni a bírálóját mégis csak zsenánt dolog. Bizonyára sokan akadnak, akik – ha valóban kizárják Simon Zsoltot – majd feltételezik, hogy pártelnöki sugallatra, az ő holdudvarának nyomására történt ez. Cáfolhat, eljátszhatja újra a néhai amatőr színész szintjén a független politikust Csáky Pál. Egyre kevesebben hisznek neki.

Most ugyan mosolyog, mert úgy hiszi ismét minden szép és minden jó. Mindennel meg lehet elégedve.

Mert az MKP újra csendes. S még csendesebb lesz, ha a feleselgető exminisztert kiebrudalják, gondolja.

Pedig nagyot téved. Bugár Béla visszaléphetett, Simon Zsoltot ellehetetleníthetik, de a gondolkodó választópolgárokat nem. Ők aligha bocsátják meg, hogy az elmúlt napok szomorújátékának főszereplői egyszeriben elnémultak, miután a kulisszák mögött kiegyeztek. S péntek este a szemünkbe röhögtek, amivel főleg ők ketten, de más pártvezetők is arcul csapták az választópolgárokat. Akik majd benyújtják a számlát. Legkésőbb 2010-ben, a legközelebbi parlamenti választásokon. Ha pedig nem ezt teszik, akkor ilyen képmutató, összevissza fecsegő, hazudozó szlovákiai magyar politikusokat érdemelnek.

Továbbra is.

Címkék: Csáky Pál